Subject: A pénz világa

nekem itt pesten a kocsi főleg kényelmi szempont lenne. azért diákként 4000 ft nem vészes. ha felnőtt bérletet kellene vennem, 10 ropiért, az azért durvább lenne, de még úgy is olcsóbb lenne mint kocsikázni. marha drága azért a parkolás is, ha nem bevásárolni mész.

gondolkoztam már rajta, hogy vegyek autót, de 4000 ft-os bérlet mellett pénzkidobás lenne.

Nálunk após nevén van a kocsi, már le akarta vetetni a rendszámot, de átvállaltam az autó fenntartását :) 1000-es Swiftünk van, olyan 4,5-5 liter közt fogyaszt, fenntartása is olcsó és elvisz oda ahova kell, nekünk megfelel bőven.

Ha egy pesti ember úgy gondolja, hogy drága a bérlet, akkor mit szóljon egy vidéki? :)

én úgy spórolok a pestre utazáson, hogy most már jegyet veszek bérlet helyett a távolságin, hiszen csak heti 2x megyek fel. oda-vissza ez 2*840 Ft. ez heti 4*840 Ft. ez általában havonta 8 alkalom, tehát 16*840Ft = 13440 Ft. Amúgy a bérlet 28.500Ft lenne, ez csak a távolsági. szal igy 15k forintot sporolok meg, hogy bérlet helyett, amivel 30 napot utazhatnék korlátlanul, inkább jegyet veszek, mikor épp kell:) bekaphatja a bkv, máv,volán, etc ... :D

Hát ha nem naponta utazol oda-vissza akkor tényleg nem éri meg bérletet vásárolni

persze, ez igy tiszta matek, csak mikor így is ennyi, hogy 8 alkalommal utazol fel és haza és kifizetsz ennyit... vicc:)

Igazából az a baj az egésszel, hogy már mindenkinek kedvezményt kap valamilyen okok miatt.
Nem lenne egyszerűbb, ha eltörölnének minden kedvezmény egy-kettő kivételével és a teljes áru menetjegyet árát drasztikusan csökkentenék.

A múltkor utaztam IC-vel és a kalauz nő már "poénkodva" jegyezte meg, hogy az egész vonat kedvezményes menetjeggyel utazott.

Sok mindenen lehetne változtatni, de amíg maga a gazdaság nem ér 1 kalap szart sem, addig lényegtelenek ezek a kérdések, és kár érte szót pazarolni.

A lényeg, h:
kb. 2 milka kissebbségi él, akiket mi tartunk el.
A nagy gyáraink tönkre mentek, mert elcseszték a piacot, főleg a keletit.
mindet privatizáltak már szinte, miből fogunk pénzt teremteni, OV miben hisz? Külföldön fog az állam lottót vásárolni.
Amíg miliárdokat fizetnek ki pár éves munkaviszoy után végkielégítésnek, addig em fog változni semmi.
A nyugattól el akarunk zárkózni, pedig hamár egyszer beléptünk, akkor álljunk helyt, és halgassunk azokra, akiknek jobban megy, és segíteni akarnak.

A nyugattól el akarunk zárkózni, pedig hamár egyszer beléptünk, akkor álljunk helyt, és halgassunk azokra, akiknek jobban megy, és segíteni akarnak.

Azért ezt a segíteni kifejezést óvatosan használjuk.:)
Ha segítenek,akkor is saját ,önös céljaik érdekében teszik.Meg a még nagyobb profit érdekében.

Gyaraink igazabol sosem voltak piackepesek igy nem tettek oket tonkre. Mivel nem igazan vagyunk boveben asvanykincseknek, igy eleve hulyeseg volt annak idejen ipart fejleszteni Mo-n. mi egyertelmuen mezogazdasagi orszag vagyunk, azt nem szabadott volna hagyni tonkretenni a nyugati erdekek szerint.
(edited)

Rengeteg bánya van ami még nyugodtan működhetne, ózdi szénbánya, Nyírádon a bauxit bánya és még a rengeteg kő és homokbánya.
Van még itt anyag a földben csak a sok barom bezáratta a jól működő bányákat.

Ko, homok az ipar szempontjabol aszem nem igazan mervado, a szen meg a kohaszatban jol hasznalhato lenne. De nekunk fokent vaserc kellene es tarsai, hiszen a hazankban letesitett egykori iaprok donto tobbsegenek femekre lett volna szuksege. Az meg nalunk nem sok van ha jol tudom.

Turizmusra és vízre, valamint a szép, nyugis környezetre még jobban rá kellene állni. Nem vagyunk Alpok-ország, de van látnivalónk bőven és sokaknak kis országnak számítunk, ahol nincsenek komoly, leküzdhetetlen távolságok. Ez ellen mondjuk sikeresnek tűnő ádáz harcot vív a MÁV és VOLÁN (tisztelet a normális menetidejű, megfelelő szolgáltatási minőségű vonalak jelentette üdítő kivételnek). Helyi szinten meg a BKV e tekintetben (hülyeségfaktor városi tömegközlekedési cégek tekintetében) monopolhelyzetben van régóta.

Mezőgazdaság, az szerintem is az egyetlen komolyan járható út, de azt per pillanat tudatosan rombolják. Aki próbál szembe menni az árral, az többnyire beledöglik. Persze vannak szerencsére kivételek.

Azért van a betelepült multik üzemeiből elég sok. Az, hogy Győrben pl. komoly mérnöki fejlesztési munka is zajlik, jót jelent a cég itt tartózkodási szándékát tekintve. Ott van a nyugat-magyarországi autóipari klaszter, amely gyakorlatilag a múltból építkezve szépen alkalmazkodott a piaci követelményekhez és csendben, de működik. Sok hazai beszállító van még mindig talpon, ami jó hír. Vannak komolyabb cementgyáraink (igaz, külföldi kézben), mészkőbányák, egyéb bányák és ugye a víz szempontjából is jól állunk. Nem vagyunk a vas és acél országa továbbra sem, de az, hogy semmink sincs, az olyan pofátlan túlzás, mint hogy az EU meg se érezné, ha hazánk beadná a kulcsot.

A baj az, hogy nem használjuk ki adottságainkat legalább megfelelően (6). Jó lenne eljutni egy kiváló (12) szintig legalább, ehhez az edzői gárdát jobban kéne felügyelni és egymást nem folyton lehúzni, hogy még annak is elmenjen a kedve az élettől, akiben lenne egy kis tenni akarás. vegyenek példát a sokkerről! Itt sokszor össze tudnak fogni a magyarok!

Csak egy pár példa Pécsről:

Kesztyűgyár (1861) Pár alkalmazottal még működik más néven
Bőrgyár (A gyár 1762-ben létesült) már nincs
Zsolnay porcelángyár (1852) Ma kb tizedére csökkent
Szénbánya (250 éves története) ma már nincs (bányász ismerőseim szerint még több száz évre elegendő szén van lent) - nem azért lett bezárva, mert elfogyott
Uránbánya szintúgy nincs mar belőle semmi (csak uránérc)

Ezek mind piacképesek voltak, több tízezer embert alkalmaztak ezen "cégeknél".

Én csak a szülőváosomból, Pápából indulok ki:
Pápai hús t:
Világhírű, több ezer embert foglalkoztató cég volt.

Volt még a ruszöv:
Mamám, és anyu is ott dolgozott, ruhaipai cég volt.

Volt az elektermax, ahol szintén sokan dolgoztak, hegesztői, lememegmunkálás munkakörben. Csináltak mosogatókat, saválló lemezből, meg még sokmindent.

Volt a (azt hiszem) tövál.
Jól menő cég volt az is, bennt a belvárosba, nem kevesen melóztak ott sem.

Meg még van pá, de nem jutnak eszembe. Ha ekünk nem volt gazdaságunk, akko senkinek.

A ezőgazdaságól meg már em is beszélek. Csak azzal az a gd, h a külföldi, főleg nyugai bio retkek ellen, nhéz versenyezn, de megoldható lenne, ha akarnánk.

Ha nem adnánk el annyit külföldre, hogy utána importra szorulunk bizonyos árucikkekből vagy inkább terményből, akkor más lenne a szitu. De nem vagyok annyira otthon mezőgazdaságban ám, csak van ismerősöm, aki minisztériumban dolgozik, meg tanultam a mezőgazdaságunkról, meg hát látni, hogy mi megy. Ezért nagyon megbecsülöm minden embert, aki Alföldön él é vállalja, hogy továbbra is a mezőgazdaságnak él, nem váltott egyéb területre. Már csak a meglévő szakértelem megőrzése miatt is fontos. Mert az egy dolog, hogy egyetemen sokat lehet tanulni, a gyakorlat az igazi. Persze e tekintetben egy Kertészeti egyetem eleve jobb helyzetben van, mint egy más tudományterület, hiszen nem is nagyon lehet a gyakorlat nélkül elsajátítani bizonyos dolgokat.

A mai ember amúgy is eléggé ki van szakítva természeti környezetéből, azt hiszi, hogy független tőle a civilizációs vívmányokkal, de attól még benne él, így nem az. Egy ilyen agrár imidzs emiatt a környezettudatos szemlélet miatt is piacképes lehet a közeljövőben vagy akár ma is. Szerintem. Minden más terméknél is úgy működik a marketing, hogy valami eszmét társítanak hozzá, amivel könnyű azonosulni. Annál jobbat pedig, hogy vigyázz a környezetedre, mert különben nem lesz mit enned - becsüld meg a földet és aki vigyáz rá, nehéz kitalálni jobbat. Itt most nem a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre gondolok, amihez már-már túl soknak is tűnő kemikáliát használnak (igaz, e területen is talán egyre jobbak a Föld szempontjából a kilátások, nem lehet a termőföldet végtelenül kiszipolyozni és erre kezdenek rájönni; másrészt meg persze ilyen nagyüzemek is kellenek ekkora népességhez - inkább a megtermelt mezőgazdasági áru elosztásán és a feleslegesen is sok raktározásán gondolkodtam el, hogy miért is kell ilyen mértékben).