Sevethdance, rohamkacsa és Kucuk Balu csapatai ellen nem volt reális esélyünk a bajnokságban, ezért ez a 4. helyezés megint egy tisztes helytállást jelent. Nincs mit szégyenkezni rajta, sőt, talán megint egy picit jobb annál, mint amire óvatosan számítani lehetett előzetesen. Ez egy erős bajnokság, komoly ellenfelekkel, úgyhogy ez egy jó eredmény.

Ez a bronzérem várakozáson felüli jó eredmény, ez tényleg a maximum volt, amit el lehetett képzelni ebben a szezonban, az erőviszonyokat látva. Ez egy értékes harmadik hely tehát az év végi tabellán!

A borítékolható utolsó helyes kiesés bekövetkezett. De egy meccset sem adtunk fel előre, mindig kiálltunk küzdeni. Mert ezt nálunk így illik. Akkor is, ha borítékolható a vereség. Abszolút ez volt benne a pakliban, nem váratlan a kiesés, elkezdődött egy kisebb csapatmegújítás.

A Magyar Kupában elért vesztes döntős szerepléssel járó ezüst serleg az eddigi legmagasabban jegyzett eredménye a klubomnak az irányításom alatt, de alig valamivel mögé sorakozik fel most ez az NB I-es bronz serleg/érem, amit sikerült megszerezni.
Azt hiszem ez volt most messze a maximum, amit ki lehetett hozni a jelenlegi keretből és ebből a megújult, 12 tagúvá bővített és időben lerövidített, összezsúfolt meccsnaptárt eredményező szezonból. Ez az érem sokkal jobb annál, mint amire számítottam a szezon előtt, úgyhogy nagyon elégedett vagyok vele.

Csak a szokásos: egyszer fent, egyszer lent - ez a Sokker. De hozzátartozik a dologhoz, hogy átalakult a játékoskeret, frissülőben van az egész játék, szóval most másra került át a fókusz a jó kupaszereplésről. Minden menedzser azon agyal, hogyan kellene majd jól és hatékonyan edzeni a játékosokat az edzésreform után...

Klubtörténeti mérföldkő, hatalmas siker, a gyenge csapata (az Olajbogyok) ellen elszenvedett döntőbeli vereséggel együtt is. Ez már egy "nemzetközi szinten is jegyzett" eredmény, akárhonnan is nézzük! A jó kupasorozatot elősegítette az is, hogy az előző, igen jól sikerült szezon végére nagyon magas, bőven 6000 ranglistapont feletti, dobogós hazai helyezést értünk el a Magyar Kupa sorsolásakor érvényes ranglistát tekintve, ezért a kupasorozatra kifejezetten jó sorsolást kapott a Granturismo. De ezzel élni is kellett, és nekünk sikerült! Különösen pozitív és erős eredmény ez annak fényében, hogy korábban már két alkalommal is majdnem eljutottunk az elődöntőig a Magyar Kupában, de csak majdnem, most meg mindjárt a döntőbe is bejutottunk. Ebben a szezonban gyenge csapata kimagaslott a hazai élmezőnyből, úgyhogy sajnos azt kell mondanunk, hogy teljesen megérdemelten nyerte meg a Magyar Kupát, még ha sikerült meg is nehezítenünk a dolgát a döntőben. A Granturismo számára viszont ez az ezüst serleg is felér egy győzelemmel, úgyhogy nincs hiányérzet, csak öröm, boldogság! :D

Ez egy fantasztikus szezon volt, annak ellenére, hogy előzetesen álmodni sem mertem ilyen teljesítményről. Roppant erős mezőnybe került a csapat, ismét, s ez már a szezon elején látszott, be is csúsztak vereségek. Aztán a klub játékosai megmakacsolták magukat. Finoman szólva. Az utolsó fordulókra már szinte csak elveszíteni lehetett az aranyérmet, ami messze várakozáson felüli, briliáns teljesítményt jelent. S bár ezek alapján joggal gondolhattuk volna a klub vezetőségében, hogy talán érdemes lenne még várni a feljutással vissza az NB I-be, mert nem biztos, hogy elég erősek leszünk hozzá, az addigi teljesítmény alapján és a klub filozófiájához higgadtan, de teljes erőbedobással futottunk neki végül az Osztályozónak, ahol egy erősebb értékelésű és korábban mumusnak számító csapatot sikerült gyönyörű játékkal két vállra fektetni. Roppant büszkék vagyunk a játékosainkra! És hogy mit hoz a következő szezon, az jelenleg egyáltalán nem érdekes, mert a szezonközi pár napos szünet alkalmas arra, hogy kicsit át lehessen értékelni a dolgokat és valóban megérteni, mekkora sikert is értünk el az 53. szezonban.

Már másodszor sikerült kiesni úgy, hogy a klub történetének addigi legmagasabban jegyzett bajnoki eredményét értük el a szezonban amúgy, csak jött a fránya Osztályozó, ahol kevésbé volt meg a szerencsénk... Nagyon bosszantó volt, mivel az idényben számos alkalommal bravúros győzelmet és pontszerzéseket produkáltunk, az utolsó előtti fordulóban még jó esélyünk volt a bronzéremre is, s ehhez képest a zárófordulós vereség rájátszást jelentett, ahol tovább tartott a pechünk. Kár érte! De annál szebb lesz majd, amikor megvalósul a dobogós helyezés az NB I-ben, idővel pedig a bajnoki cím! A Granturismo klubfilozófiája pont erről a hosszú távú gondolkodásról és küzdésről szól, ezért is ez a név, ez a modell, egy túraautó, s nem egy sprintversenyre felkészített versenyautó vagy csicsás szuperverda (nem mintha bajom lenne velük).

Ebben a szezonban - talán a "regnálásom" ideje alatt legelőször - a Magyar Kupát helyeztük a fókuszba, mivel az NB I-ben nem sok babért várhattunk. Ez a hozzáállás bejött végül: sikerült megismételni az előző szezonban elért eredményt a Magyar Kupában - ami derék, de nagyon jó lett volna végre az elődöntőbe is bekerülni.
A játékoskeret túl sokat nem változott az előző idényhez képest, de már két csatárral a keretben kezdtük el a szezont, ami mindenképpen jó hír volt számunkra. (Ellenben kapusposzton gyengült a csapat, bár ez pont a kupasorozatban egyáltalán nem látszott - szerencsére.)
A Kucko FC elleni negyeddöntőben már az elején sikerült egy óriási bakit elkövetni, s így alig, hogy elkezdődött a meccs, máris egygólos hátrányban volt a csapatunk. Aztán küzdelmes játék volt, itt is, ott is voltak kisebb-nagyobb helyzetek, de az döntő pillanat volt, amikor kiállításra került az egyik védőnk, innentől a sorsunk szinte meg volt pecsételve. Volt feltételes utasítás ilyen esetre, tehát hátul mentettük, ami menthető volt ebben a helyzetben, de emiatt előrefelé nem tudtuk azt hozni, amit szerettünk volna, és még szerencsénk sem volt a támadásoknál. Az persze igaz, hogy az ellenfél rúghatott volna többet is, de nekünk is volt szinte száz százalékos helyzetünk, amit sikerült kihagyni.
Összességében egy jó, hajtós, elég jó színvonalú, de bosszantó mérkőzésen estünk ki a kupából, és kicsit csalódott voltam emiatt, pedig előzetesen azt gondoltam, hogy a Kuckónak egy picivel erősebb a kerete, tehát bravúr kellene az elődöntőhöz - innen nézve ez egy abszolút tisztességes helytállást jelent. Remélem, hogy harmadszorra majd, ha eljutunk a negyeddöntőkig, akkor sikerül majd végre az elődöntő elérése is.

A bajnokságban váratlanul sikerült elhozni az aranyért járó serleget, így ennél többet nem nagyon remélhettünk; a Haramia csapata elleni Osztályozónak úgy vágtunk neki, hogy ez már a jutalomjáték, nyomás és elvárások nélkül játszhatott a csapat.
Haramia a mérkőzés előtt lenyilatkozta, hogy csapata számára lehet, hogy most jött el a kiesés ideje az NB I-ből, de ezt nyilván nem igazán veszi komolyan az ember ilyenkor. Így is, úgy is teljes erőbedobással mentünk volna neki a találkozónak, mely végül az álom-forgatókönyv szerint zajlott le: a Granturismo szűk győzelemmel, története során másodszorra kiharcolta az elsőosztályú tagságot!
Mivel ez azt jelentette, hogy az elképzelhető legjobb eredménysort értük el ebben a szezonban, maximálisan elégedett voltam a csapatommal. Egyúttal arra is számítottam, hogy a következő szezon - mivel ebben a szezonban mondhatni, hogy erőn felül teljesítettünk - nehéz lesz. Az NB I-hez kicsit kevesek leszünk. De majd elválik, feladni nem fogjuk.

Egy előzetesen nem várt jó szereplés eredményeként sikerült behúzni ezt a bajnokságot, egy igen erős másodosztályú mezőnyben. Ugyan a végére kicsit leült a csapat és nem jöttek már a győzelmek, a szezon nagy részében mutatott eredményes játék és sikerek elégnek bizonyultak a végelszámolásnál.

Ez a 6. fordulós kiesés 2020. októberében - a szezon előtti botcsapat-törlések okán kialakult kisebb résztvevői létszám miatt - a negyeddöntőt (a legjobb 8 csapat közé jutást és az elődöntőért vívott meccsen való kiesést) jelentette, tehát valójában ez az eddigi legjobb Magyar Kupa szereplése volt a Granturismónak! (Amikor anno a 7. fordulóig jutott a csapat, akkor még sokkal több induló volt, így az még nem jelentett negyeddöntőt.) Tehát ez egy komoly eredmény volt, már csak egy győzelem kellett volna a biztos éremhez, azaz az elődöntőhöz, ami nem jött össze, de sebaj, majd legközelebb. Ha pedig a játékosállományt nézem, akkor is az mondható el, hogy ez az eddigi egyik legkomolyabb sikermenet volt, hiszen kb. az 5. fordulóig mindössze egyetlen csatár volt a keretben, s a védelem is volt már korábban erősebb, illetve bővebb a merítési lehetőségeket tekintve, egyedül a középpályasor volt olyan, hogy kifejezetten jónak volt mondható.

A korábban már elért klubtörténeti eredmény megismétlése a Magyar Kupát tekintve.

Klubtörténeti szezonvégi eredmény a bajnokságban, tekintve, hogy az NB I-ről van szó, tehát a legmagasabban jegyzett magyarországi sorozatról. Kár, hogy ezzel együtt sikerült kiesni az Osztályozón...

Klubtörténeti sikerek: az első NB II-es bajnoki cím és az első feljutás az NB I-be!
Ezt tekintem az első igazán szép, komoly eredménynek a sokkeres pályafutásomban. NB III-at nyerni is már valami, de azért van különbség színvonalban a másod- és harmadosztály között, pláne, ha azt nézem, hogy melyikben könnyebb megmaradni hosszabb távon is. Nyilván a másodosztály nagyobb kihívás már csak a kisebb taglétszám miatt is, hiszen emiatt eleve nehezebb bekerülni ide. S ez akkor még inkább így van, még inkább igaz, ha a játék valós felhasználóinak létszámát, annak tartós csökkenését nézem: a megmaradt userek hardcore, rutinos felhasználók, akiknek csapatait nehezebb legyőzni, mert nagyon jó játékosaik vannak, bejáratott taktikákkal, melyeket variálnak is stb.
Úgyhogy ez a bajnoki aranyérem nagyon komoly motivációt is jelentett egyben számomra, hogy valóban képes lehet majd a csapatom egyszer akár NB I-et is nyerni, még ha addig hosszú is az út.

Klubtörténeti siker a Magyar Kupát tekintve.

Klubtörténeti siker.

A bajnokság végeredménye (14 forduló után):

⇔ Csapat ⇔ Mérkőzések ⇔ Gy ⇔ D ⇔ V ⇔ Gólok ⇔ Pont
1. Granturismo 14 13 1 0 82-17 40
2. Nagy Csapat FC 14 11 1 2 69-18 34
3. Harcosok 14 10 0 4 78-21 30
4. 1. FC Fakabát 14 6 1 7 53-33 19
5. S.K. Beveren 14 5 1 8 35-43 16
6. Wonderful Super Team 14 5 0 9 41-39 15
7. Andornaktálya SE 14 4 0 10 40-58 12
8. COBRA Fc 14 0 0 14 0-169 0


Egyenesági feljutás másodosztályba, a második legjobb NBIII-as csapatként! :D

Óriási eredmény volt idáig eljutni. :D

(Nagy adag szerencse is kellett persze hozzá a sorsolással. De attól még sikerült!)