Subject: Meccseink megbeszélése

Sajnálom a tesód elvesztését. Nagyra értékelem erőfeszítésedet. Hidd el, tudok különbséget tenni játék és igazán komoly dolgok között.
Magam is volt része sajnos benne.
Persze, a hogyan tovább kérdést még alaposan át kell gondolni.

Persze hogy tudsz különbséget tenni.
Csak néha hajlamosak vagyunk engedni a haragnak. Ezt akartam csak írni.

A hogyan tovább dolga szerintem egyszerű. Döntsd el, hogy okoz e annyi élvezetet a játék mint amit szeretnél kapni. Ha nem, vagy ha más hobbit is tudnál találni ami nagyobb élvezettel jár, vagy jobban feltőlt. Akkor egyszerűen tedd félre a játékot. Add el a csapatot. Állíts egy edzést be és fiatal játékosokat. Lépj be hetente egyszer 5 percre míg állítasz csapatot. És szarj az egészre. Majd ha egyszer ismét újra akarsz játszani, majd akkor előveszed a csapatot.

Szerintem egyiket sem. Egyébként az lehet a gond, hogy néha rosszul értenek téged, néha rosszul fejezed ki magad. És ugyan ez vissza felé is. Néhány játékos úgy érezheti, hogy a haragodat, csallodotságodat rájuk vetíted ki.
Van egy nagy igazság az életben. Mindenkinek a saját baja a legnagyobb.
De egyben biztos vagyok, senki nem szeretné hogy itt hagyd a játékot vagy a fórumot.

Ehhez nincs mit hozzátenni, hatalmas +1 és nagyon tetszik, ahogy Gabbben szemléli az egészet és amit írt arról, hogyan áll hozzá a dolgokhoz.

Értem én, hogy mit akarsz mondani. Csak nálam az a dolog nem működik. Ezt már korábban le is írtam : "Én amit csinálok, szeretem hítből, lelkesedésből, szívvel lélekkel csinálni. Csak úgy, unottan, fásultan, belefáradva nem. akkor inkább vége, befejezem. "

Szerintem sincs sok hozzátenni való. Talán csak annyit, hogy mindig azon emberek szavai ütnek nagyobbat, okoznak mélyebb sebeket, akiket közelebb engedett, akiket közelebb állónak gondolt. Remélem érted mire gondolok.

Ha mindig csak a dolgok negatív oldalát látod vagy feltételezed, akkor az egy hatalmas negatív spirálba fog behúzni és mindent sötéten fogsz látni. Ebben a játékban is egy csomó jó dolog történt, történik veled, a csapatoddal, miért mindig a negatív történéseket emeled csak ki? Ennyi az egész, amire rá akartam mutatni, nem először. De ez nem támadás vagy bántás egyáltalán.

Tudom, hogy vannak az ideálistól eltérő helyzetek akár az életben, akár a játékban. Megtapasztaltam mindkettőben.
Maradva a játéknál, jobban szeretem, ha a meccsek, feljutás, kiesés, stb a pályán dőlnek el. Persze a meccs a csapat felépítésének, menedzselésének csak egy része. Rengeteg háttérmunka van a meccs, és eredmény mögött.
Azzal is tisztában vagyok, hogy akár az életben, akár itt, nem mindig minden csak fehér vagy fekete. Sokszor nem lehet mást tenni, mint egy nagyot nyelni, és elfogadni dolgokat, élethelyzeteket. Elfogadom, hogy vannak sérülések, kiállítások, eltiltások, tartósan rossz formák.
Problémám csak a nagyfokú aránytalanság esetén van. Akár IRL, akár a játékot nézve. Amikor szétrúgják a fél csapatot, de az ellenfél nem hogy piros lapot, de még sárgát sem kap. Ami az egyik csapatnál szabálytalanság, az legyen az a másiknál is.
Utálom a bírói részrehajlást, a bundázásokat, az egyenlőtlen feltételeket. Szeretem, ha sportszerű körülmények között, a pályán dölnek el a dolgok. Ha harc, hát legyen harc, állok elébe. De legyenek egyenlő feltételek, ne lejtsen a pálya egyik fél felé sem.
Tudom, hogy ez ideális állapot, sokszor nincs így. Van ami még belefér a tolerancia sávba, van ami már kissé meghaladja azt.
A példátlan sérüléshullám, az 58 napjával, vagy 5 alapember nélkülözésével kiállni kupa elődöntőre, már kissé egyenlőtlen feltételeket teremtett. Ennek mertem hangot adni. Az vesse rám az első követ, aki azt állítja, hogy ezek valóban egyenlő feltételek.
Elfogadom a vereséget, a kiesést, de ne azért essek ki, mert egész szezonban talán 2 x tudok felállni a legerősebb csapattal.
Talán most sem sikerült tökéletesen megfogalmaznom, de bízom benne, hogy a lényeg azért átment.

Nyugi itt is csapkodnak a hullámok egész szezonban.
folyamatosan 2-3 kezdőm hiányzott.
Most épp 5 sérült egy eltiltott.
Legalább többet gondolkozunk csapatállításnál :D

Kis szerencsével kerültem fel és úgy terveztem egy két évet még az Nb2-be töltök el, de én úgy alakítottam a keretet, hogy 16-18 játékos bevethető legyen az NB1-be. Így is játszok ebben a szezonban, hogy 16-18 játékos játszik egy héten a két bajnoki meccsen. Ahhoz képest, hogy a legfiatalabb az átlagéletkor nálam, egész jól sikerül rotálni a csapatot. Néha becsúszik egy rosszabb eredmény, de szerintem megérte így kialakítani a csapatot. Igaz csatár terén szűkös a keret 1 hiányzó pótolható, de középpályán öt és a védelembe két hiányzó is pótolható.

Ehhez a bő kerethez (33 játékos ebből 16-18 A csapatos erősségű) ...... na ehhez kell ám della :)
pár héten belül csődbe mennék ezzel a formulával, kicsibe ezt nagyon nehéz kigazdálkodni

Mint a példa mutatja nem lehetetlen megcsinálni, és egyszer sem volt olyan, hogy mindenkit eladtam volna és új csapatot építettem volna. Folyamatosan fejlesztettem a csapatotés játékosokba fektettem, rengeteg 18 évest felneveltem. De ez látszik az eredménysorban, hogy csak előre lépkedés volt vagy sokáig egy bajnokságba ragadtam. Ha kérdeznéd igen volt rosz befektetésem játékos piacon, voltak 800 miliós buktáim, de voltak nagyon jó üzleteim is, összeségében bőven pluszba vagyok.
(edited)

itt az alapvető különbség h én csak másfél éve te pedig 10 éve építkezel. jó az alapgondolat de jópár év kell ehhez projekthez

Ebben teljesen igazad van, én sem így kezdtem, hosszú évek munkája kel hozzá, de ahogy látom van egy két igéretes játékosod, kitartást a munkához.

Majd pár hét után megírhatod, mennyire jöttek be a formaemelés céljából vásárolt 50-1000 Ft-os igazolások.
Mert gondolom nem másért igazoltad le őket.

Megprobálom kiedzeni őket:-)

köszi szépen