Subject: Kerékpározás

Akkor legyen, ha már kérted a csoportfórumba. Ahogy nézem, jó rég írtam, kb. akkor még csak 3 túrán voltam túl a kb. 10-12-ből, áhh már nem is számolom, hány ilyen túrán vettem részt. Elkezdem a beszámolót, max. folytatom, de mostanság időm is alig van. Mindegyikről nem fogok írni szerintem.

Amikor írtam ezt ezek voltak tervbe véve:

Velencei tókerülés 8x lenne a terv
Vértes Ring (90 km)
BRM 200 (216km) Dorogi Dolog
Ta-Bu teljesítménytúra (200 km)
Észak Pokla kerékpáros teljesítménytúra 168

Amiből még lett:

Siómente Maraton 200km
Pilis Ring (90 km)
Kunkarika Kerékpáros teljesítménytúra (120km)
Keviczky József Kerékpáros teljesítménytúra (120km)

Sokminden érdekesen alakult az elmúlt 5 hónapban jó sok változás történt, mind a testi tüneteket a táplálkozási tapasztalatokat és a fejldést illetően. Kb. Május óta sok idő eltelt. Kezdjük ott, hogy talán írtam is, de a a nagyobb távú edzések miatt, kevesebbet edzettem heti szinten, mint tavaly, de km-ben ugyanannyit. De az izületeim nem bírták úgy. De nézzük:

BRM Dorogi Dolog (216 km)

A Ta-Bu-ra készülve, ahová pár ismerőssel mentem volna, kinéztem ezt a túrát, ha ezt kibírom, úgy voltam vele, akkor elmegyek a Ta-Bu 200-ra. Mondhatnám azt, hogy akkor még kb. 4 hónapi edzés után, ahol kb. 6-7 alkalommal mentem 100km-et plusz a Gödöllői 100, amjd a 200 km-es Szép kihívás, ami csak sík terepen zajlott, bevállaltam egy 200-as távot, amit még idénre nem terveztem volna. Néztem, hogy mekkora szintek lesznek elég borzalmasnak tűnt. Pláne, hogy terepismeretem sem volt kerékpár ügyileg, még, ha kocsival jártam is arra az egy más tészta. az egész egy jó nagy pofon volt számomra és tanúlságos is, hogy mit ne csináljak.

Tudni kell azt, hogy vannak teljesítmény túrák, ahová befizetsz pénzt és ellenőrző pontokon általában valamivel várnak, van ahol kipakolnak rendesen és egy csomó minden van, van, ahol kevesebb a választék és van olyan is, ahol, jó ha időben odaérsz, mertt van, hogy valamiből kifogynak, plusz vannak a BRM rendezvények, ahol befizeted a pénzt a rendezvényre, de elektronikus csekkolás van(ettől függetlenül máshol is van olyan, hogy elektronikusan csekkolnak, vagy chip által, vagy telefonos alkalmazás során), de kaja van. Na nekem se okostelefonom nem volt, se chip ,de végigfotóztam a pontokat ez volt a kisebbik dolog, de mint írtam BRM rendezvényeken nincs kaja, persze az ellenőrző pontokat általában úgy rakják, hogy bolt van a környéken. Na igen ám, csak mikor hétvégén jön a délután és a boltok bezárnak... Na okos fejemmel ezt nem gondoltam át és erre később vissza is térek.

Jó időben indultunk el egy olyan távnak, amiben 2430-as szintemelkedés van:BRM 200 Dorogi dolog. Egyből bele is csaptunk a lecsóba az emelkedőkbe, gyakorlatilag Lovasberényig Dorogról föl le föl le mentünk, nem nagyon volt sok sík szakasz. Persze, hogy nem verseny, de sok hobbisportoló annak fogja fel, meg játszik az idővel. Az első boy-t az elején elengedtem, megint sikerült az első csoportról leszakadva egy második grupettot létrehozni. Úgy voltam vele az előzőek után milyen jó csoportba menni, de elég hamar rá kellett jönnöm, ha sok hegy van a dolgokban, már annyira nem jó és a tempó kinyír teljesen mindegy, hogy megpróbálok e beállni, vagy csak húzatom magam. Persze én vagyok olyan hülye, vagy voltam, hogy nem akartam ott sunyiskodni, persze beállok én is a sorba kiveszem a részem. Volt, hogy 25-el mentünk fel keményebb dobokra, de kicsi ideig 30-al, mikor nekem kellett vezetni eléggé anyáztam. 65-nél elengedtem a srácokat, mondom ebből baj lesz, van még hátra sok a 200 km-ből. Sokat kivett belőlem a dolog bizony el is ment túl hamar két gél meg egy energaszelet, majd utána 100-asig még kellett pótolnom a dolgokat. kb. 43 km-et haladtam egyedül, mikor lemaradtam a boytó Alcsútdoboz környékén. Szerencsére itt kb. Csókakőig sík volt és próbáltam összeszedni magam. Két srác utólért 108km-nél, becsatlakoztam hozzájuk úgy éreztem jó lesz. elértük Csókakőt az infók alapján a várhoz egy kicsi, de annál gyilkosabb emelkedő vezetett fel. Mondom betolok egy gélt, plusz megiszom az összes folyadékot, ami a kulacsomba van, már éppen kezdtem volna helyre jönni, erre jött a mini Monte Zoncolan. Azt tudni kell, nem tudom írtam e, de retro acélvázas kerékpárral tolom 2x8-as sorral, mit mondjak, édes kevés, mikor mások 2x10-es, vagy 2x11, esetleg 2x12-es áttátellel tolják. Hogy mennyire le vagyok maradva, az kicsit vicces, de eről majd később írok...
Megittam lent azt a vizet, végre gondoltam, hogy összeszedtem magam, erre jött ez a szörnyeteg emelkedő kb. 400m max, aminek a leggyilkosabb a vége és nekem a legkönnyebb áttétellel kiállva kellett tekernem, míg a két srác lazában ülve és mire felértünk újra kész voltam, és a kútnál egyből láhúztam 1 liter vizet, megint szétestem. Bizony, alig voltunk 118 km-nél, nekem volt 1 gélem, és egy energia szeletem, ami édes kevés.
Közben 5-en lettünk az egyik srác idővel gondolta, hogy lehetne tolni, jó keményen, ami persze nem mindenkinek tetszett, volt belőle vita és 3 ember között emiatt nem nagyon szálltak be vezetni se(én persze leszartam, éreztem nekem ez is sok és lemaradtam amúgy sem érdekelt a majrézásuk, eleve ez nem a Tour de Franca, ha huzatja magát és a nagy tempó miatt inkább beáll szíve joga).
Kb. Tata-án még lett volna lehetőség kajálni, de mondom majd később még van nálam cucc, na ez volt az öreg hiba. Tatától Neszmély lábatlan, Bajna, Tokodaltáró felé menő útvonalon már végig egyedül mentem, akik megelőztek se bírtam, vagy akartam beállni mögéjük, igazából már a boltok után kajtattam, hogy ne kelljen felélnem a megmaradó egy zselémet, semmi más nem maradt nála már. Minden bolt zárva volt, de én nem akartam kajtatni a mellékutcába, ami talán jó, is mert egy későbbi túrán ami külső szemmel meg így utólag elég vicces volt, de majd arról az Észak Pokla TT-s élményekről mesélek. Csak mentem és mentem, és Bajna előtt, mondom már nem érdekel semmi betolom a gélt mivel itt tudtam lesz egy dombos rész. Hozzá teszem Kb. Neszmélytől Bajnáig, kb 10-15 km-el tekertem, mint valami nyugdíjas néni, aki éppen a helyi ABC-ig teker le, mert a városba sincs kedve lemenni az Auchanig, vagy valami nagyobb bevásárló központig, ami esetleg még hétvégén nyitva lenne, de ez se volt a környéken. Totál meghalva mentem Bajnáig, ahol tudtam lesz egy fagyizó, ami életmentő lehet. Sajnos se hambi, se sütö, de 3 gombóc fagyi legcsúszott, habár egy rendes kajára vágytam volna. Legalább annyi lelkierőt adott, ha nem is gyorsan, de legalább békésen 15-20-al elguruljak Dorogi, megcsinálva a 216 km-es távot több tanulságot is leszűrve, ami még csak a kezdet volt. De a célba érve mosolyogtam, hogy megcsináltam, jöhet a Ta-Bu:)
Annyit még hozzátennék, vicces, hogy kb. 108km megtétele volt 3:36 perc, majd 9:38-al fejeztem be a 206 km-et erős votl a visszaesés.

Ta-Bu 200

Az előzőekből okulva, eldöntöttem, hogy nem fogok elmenni senkivel sem, akit kicsit is erősebbnek érzek és picit is úgy érzem túlhúzna a hegyen, inkább mennyek el egy olyan társasággal, akik hasonló erősségűek, mint én, vagy gyengébbek és akkor nem lesz gond. Hiába tervez az ember, azért ez még mindig csak a második 200-asom 2500 szint emelkedéssel kb, szóval ez se volt piti. Az emelkedőkre csak fel kell menni, ha még csak a legkönnyebb fokozaton is mész és idővel fáradsz. Ráadásul, azt gondolod, hogy eszel, iszol de az sem mindegy, hogy mit és mikor, sajnos oké, hogy eljártam edzegetni, de van egy szervezeted és ki kell ismerni, hogy mi jó. Nálam sajnos rosszul sültek el az elején. Nálam úgy zéett kia a dolog, hogy egy furatos a kerékpárom, két kulacsot nem tudok teletölteni, így el kell döntenem ,hogy víz, vagy izó, én mindig izóval indítottam, és volt, hogy a második is izó volt és olykor még valami szénsavas cukrosat rátoltam már a 200-as túrák elején ez sajnos egy ideig így ment plusz az sem mindegy milyen izotóniás italt iszol, mert bizony van különbség összetételben és minőségben is, ami igaz a gélekre és a szeletekre is. Ezt ezért csináltam így, mert tudtam az elején mindig tolom mint az állat. Sajnos ezzel rendre olykor a gyomromat vágtam tönkre utólag már rájöttem, hogy nem a gélekkel volt a gond,hanem a sok cukros vacakkal, mert mindig fel akartam vinni a cukor szintet. Sokszor már az volt a bajom az ilyen túrák végén, hogy tudtam ,hogy enni kellene, de már az is baj, ha nem eszek az is, a gyomrom olyan volt mint egy hisztis csaj valamelyik lebujból, semi nem jó, mindegy mit tömnek bele:))

Sokat olvastam ez ügyben és írták, hogy ne ár alapján döntön az ember mit vesz. Vicces egyébként, hogy Gél-t elég hamar sikerült eltalálnom, de az izót nem, azzal kellett párat kísérletezni. Gél-ből egy viszonylag olcsóbb a Carbomax-nak barackos-zöldalmás-citromos-erdei gyümölcsös, vagy koffeinesbe kólás és kékmálnás változat is van. Na már most én fontosnak tartom, hogy káros anyag ne nagyon legyen ezekbe, mindenfajta szar káros édesítőszer, max sztevia lapú (annak ellenére, hogy eleinte pár szénsavas lecsúszott a túrákon, amit már nem csinálok), nagyon nehéz volt megtalálni mik lehetnek jók bújtam a netet rendesen. Mindegy, A Carbomax bevált, nekem a sárgabarackos a kedvencem, pedig pont attól nem vártam sokat:), még a Nutrixxionnek próbáltam ki a zseléit, azok is jók és nem kell rájuk sokat inni. Szeleteket is már a Nutrixxion-től rendelek, sőt italport, de erről majd később írok(Pilis Ring).

Visszatérve a Ta-Bu-ra, ami Békásmegyertől indul elmegy Pomáz fele két bükkfáig folyamatosan emelkedik az út Pomáztól két Bükkfáig, majd ereszkedés Esztergomig, Tát fele, majd Bajnánál járunk 50km-nél és megy tovább az út Tatabánya felé, majd Komárom felé és a Duna mellett Almásfüzítő-Neszmély-Lábatlan-Nyergesújfalú stb..., majd megint Bajna. vicces az egészben, hogy kb. 130km-nél kezdődik a neheze.

Fura egy dolog, mert valahogy ezeknél a 200-asoknál eleinte ment a majré és mindig féltem, hogy mennyire bírom még a Kecskeméti után, persze valahogy mindig ilyen 4 órákat sikerült csak aludnom eleinte, ami rányomhatott sokat a teljesítményemre pluszba. Reggel kellemes időben indultunk, pedig június vége volt, azért ettől picit tartottam, annak ellenére, hogy nagyon jól viselem a meleg időjárást a nyár a kedvencem és gyakorlatilag 12.00-12.30 baromi jó időt is fogtunk ki és végül is nem a meleg jelentette a problémát.

Elindultunk 4-5-en egy kcsiti később, kb. 7-8 percel később, mint a rajtolás az ismerősökkel. Végül úgy döntöttem a két ismerőst elhagyom mivel hegyen se lassabban nem jó menni, se gyorsabban, mint az a tempó amit én mennék, egy másik srác, akivel már pár szót váltottam korábban inkább fickó, mert 60 év fölötti, ismerte az én ismerőseimet, vele mentem el és szinte végig együtt mentünk. Lajosnak hívják, azóta is tart az ismeretség. Vele tettük meg együtt a 200 km-et az utolsó 15 km-ig, amikor is lehetett választani egy opcionális útvonalat, ahol én direkt a nehezebbet választottam és emiatt én később értem be, de ez nem is számított.
Egyébként Tatabányánál értük utól a második boyt akikkel hol együtt mentünk hol nem egészen kb. Nyergesújfaluig. Utána szinte végig 3-an a végéig.
Azt azért hozzátenném, itt nem volt gond a kajával mondhatni első osztályú kiszolgálás volt. Mikor 50-nél jártunk, Bajnánál, ki voltak rakva székek, mondtam de faszák ezek a kényelmes székek milyen jó lesz itt megpihenni, meg is krédeztem le lehet e ülni ki lehet e próbálni, azt mondták nekünk rakták ki pont ezzel a céllal. Persze vicces volt, mert pont, mikor jöttük ott összeverődtünk páran még vagy 8-an és pont mielőtt odaértünk holt fáradtan ment a tekerés ki érjen előbb oda, ment a „harc a székekért”, amin csak röhögtünk, már mindenki hulla volt, persze megoldottuk volna, de a kocsiból kihoztak még székeket, volt belőlük dögivel.
Kegyetlen egy túra volt ez is, kb. teljesen kész voltam a végére, kb. 100-ig jól el voltam, 3:36-os volt az első 100-am, és persze megint leromlottam a végére, 9:24-el mentem be, ha végén a rövid utat választom, akkor 9:10-re értem volna be a Lajos nevű ismerősömmel. Azért hozzáteszem, nem az utolsó 20 km votl a legfárasztóbb, hanem kb. 130-180km közötti szakasz.

Vértes Ring

Volt szerencsém belekóstolni a Ring sorozatokba is, már 3-on is túlvagyok a Pilis Ring és a nemrég lezajlott Börzsöny Ringen is. Jó, hogy ismerkedik az ember beszélget erről arról amarról, túrákról, kerékpárokról ilyesmi. Azt tudni kell, ha valaki Ringsorozaton tervezne részt venni, jól gondolja meg milyen kerékpárral indul, illetve, mik a céljai, mert országúti kerékpárral is végig lehet ezeket csinálni, de ha nem cél a gyors sebesség csak végig akar menni valaki, akkor inkább szerezzen megfelelő információt a túráról, mert valamelyiken jobb inkább montival elindulni, mintsem országútival. Erre jó példa volt a Vértes Ring.
Egy sráccal mentem volna a Vértesre, sikerült baromira elkésnem, túrákról sose szoktam elkésni ez votl az egyetlen egy, mindig szeretek hamarabb ott lenni, kényelmesen átöltözni bemelegíteni ráhangolódni az egészre, de sajnos egyrészt egy helyen benéztem az utat és azt gondolva jó lesz ez egy nagyot kerültem, plusz baromi nagy volt a forgalom az Érd-Fehér vári útvonalon és valószínűleg az összes mutterka akkor ült kocsiba és tolta az 50-et lakot területen kívül is, amitől agyfrászt kaptam, már csak azon imádkoztam, nehogy egy-két kombájn is az útra tévedjen, mert előzni nehezen lehetett nagy volt a forgalom szemből is. 50 perc késéssel sikerült elindulnom, amit beleszámítottak az időmbe. Ez az ismerősöm már elment mondtam induljon el, kiderült Lajos is nevezett ide, de én nem tudtam 10.-11. helyen ért be, szóval nem lehetett erős a mezőny. Az ilyen túrákon azért elindul 1-1 amatőr csapat is, plusz még pár ember különféle amatőr csapatokból általában, akik AKESZ bajnokságban versenyeznek, úgyhogy általában ők vannak az elején, mint utólag megtudtam nem nagyon voltak most. Persze nagy terveim nem voltak, egyedül indultam el, boyozni se tudtam, az elejét annyira nem is toltam meg, vicc, hogy 50 perces plusz idővel is 200-205 főből a 134. időt futottam és jó pár embert megelőztem. Mondták lesz egy kritikus szakasz kb. 13-16 km-es ahol nagyon rossz az út. Ahogy mentem fel, majd ereszkedés következett, itt volt rossz az út, mondom a frász vigye el, imádok lefele menni és ilyenkor mindig szeretek menni baromi gyorsan, még rá is tekerni, nem beragadva más mögé, de nme lehetett sok kátyus rész votl jó sokáig tartott és jobban elfáradtam ,mint lefele menet, mivel sokat kellett fékeznem és kerülgetni a kátyukat. Aztán egyszer csak vége lett és mondom jó, akkor mehetünk, pedig ez még nem is volt a kritikus rész. Jött egy olyan szakasz később, ez volt az a kritikus rész, mint később nem fogok hazudni, de azon izgultam végig, hogy ne legyen két defektem, egy csere belsővel, amikor azt láttam ,hogy rengetek országútis kapott defektet és pont beszéltük és épp valakivel akivel éppen szóba elegyedtem az egyi kszakaszon... Konkrétan km-eken keresztül egy aszfalt csík volt kb. 5cent vastagságú és mellett a szar aszfaltos rész már kőhordalékos földes múrvás votl és azt kellett becéloznom. Lassan mentem inkább hogy betaláljam az aszfaltcsíkot folyamatos fékezéssel mentem le ezen a kb. 16 km-en már a kezem zsibbadt jobban elfáradtam, mint az összes emelkedőn. Mondam is a mögöttem levő egyik montisnak, bocs én itt megyek ,ez az országútis útvonal erről a csíkról le nem megyek, kerüljön ki a montis útvonalon:),csak röhögött, vágta a témát és kikerült.
Aki a Vértesen elindul jól gondolja meg mivel megy.

Pilis Ring

A Ringsorozat következő állomása. Ennek a jó részét ismertem is, mivel itt van mellettünk a Pilis ezeken az útvonalakon edzek, persze nem ismerem az egészet. Lajossal mentünk így ő már fel is vázolta, hogy mi újság és az elején levő kellemetlenebb pár km-után, amit nem ismerek nem lesz rossz. Ez tényleg így is votl egy felüdülés volt a a Vértes után, egyébként ha a Ringsorozatot nézzük, akkor az egyik legjobb a terep,ha országúti kerékpározás szempontjából nézzük és ezt ha a 3 Ringet figyelembe veszem, akkor meg tudom erősíteni, pedig azért Kakashegy felé felfele még jóval előtt Dömörkapunál is van egy rossz minőségű rész. Elinultunk. Vicces volt az egséz, mert van teljesítménytúra, ahol van motoros felvezetés, ilyenkor bemondják, hogy nem lehet megelőzni a motort bla-bla. Olyan emelkedővel indultunk, hogy nem, hogy a motort nem megelőzni, még a lépést se tudtuk tartani sokan a motorral. 196-an indultunk neki a hosszútávnak. 90 km. Volt a túra, de keménynek mondanám. Folyamatosan fölfelé mentünk, ha nem fölfelé mentünk, akkor lefele gurultunk, de lefele hamar leérsz utána megint mehetsz fölfelé. Kb. Mikor leérsz Visegrádra ott Visegreádon belül van egy 2-3 km sík szakasz és ennyi. Igazából itt érdekelt az idő, mivel az elején elmentek, plusz szóba elegyedtem egy Győri sráccal 10-15 km erejéig ott nem toltam neki, csak dumáltunk, Lajos beragadt valahol, a srác szintén a lemaradt haverjait várta, de egy jót dumáltunk, tőle is egy csomó hasznos infót megtudtam. Két ellenőrző pont, mindkettő ugyanott oda illetve vissza fele is ott jöttünk keresztül. Na itt találtam be azt az izotóniás italt, ami nekem nagyon bejött és energiát is megfelelően pótolja és itt jöttem rá, hogy nem mindegy mit iszol. A Nutrixxion citromos italpora valami mennyei. Rendeltem belőle narancsosat is, meg van belőle még 1-2 izesítés, amik nem koffeinesek, igaz azokat még nem próbáltam, ki fogom, de szerintem a citromos marad a tuti. Rá is írtam a szervezőkre túra után, hogy mi ez miylen cégtől van honnan származik, meert én ezt szeretném rendelni, el is küldték az infót. A másik dolog még az, hogy amiről írtam is, hogy vannak túrák, ahol bizony lehetnek gondok az utánpótlással. 196-an votlunk csak a hosszútávon, de volt rövid táv és indultak MTB-sek is lehettünk akár 400-500-an. Mikor másodjára jöttünk totál szomjas voltam és alig volt víük kb. talán még 1-2 adagra való votl, ha később érkezünk, várni kellett volna, amit én nem tettem volna meg, de már a kaja is kevés volt, pedig szemeztem pár finomsággal, hogy majd visszafelé, de ezt itt is megtanultam, nem szabad halogatni, persze mindig ami a legjobban kéne az nincs ilyen túrákon, vagy csak a végén. Végül 196-ból 34.időt mentem még így is, hogy annyira nem is toltam egy 15 km-en. Okos csináltam meg, felvettem egy tempót, hagytam mennyen, aki akar én megyek a tempómban, de normálisan akarok beérni, persze voltak szakaszok amiket jobban meghúztam, ahogy a vége felé toltuk. De Lajossal is úgy megyek, hogy kb. őt hegyen sokszor elengedem, annyira, hogy még síkon vagy lejtmenetben utólérjem, a lejtmenetet azt amúgy is szeretem jól meghúzni, ott van ,hogy otthagyom, és akkor hegyre pihenhetek, picit, ha úgy van, akkor addig utólér.
Még annyi hozzátartozik a túrához, hogy volt pár E-kerékpáros is kb. 5-7 kb. előttem végzett, ezt nem jelzi a rendszer, de nem is ez a lényeg votl egy társaság, akikkel oda vissza lőztük egymást két nő meg egy fickó elektromos bringával. A második ellenőrző pontnál odaszóltam neki, poénból, hogy elektromossalkönnyű fölfel. Erre a csóka totál komoly arcal megszólal, hogy nehogy azt higgyem erre még rá kell segíteni, legszívesebben úgy elöhögtem volna magam, de úgy nem éreztem ezt, hogy ott most ezt meg kéne tennem, de magamban gondoltam, hogy akkor én mit mondjak aki még csak nem is elektromossal, megy nem is karbon bringával, hanem régi acélvázas kerékpárral.

Kunkarika 120km

Ha már itt tartunk és szóba került a karbon gondoltam megnézem ,hogy mennyi acélvázas induló van. Az már a 100 fölötti túrákon feltűnt, hogy nem sok. Elmentünk a Kunkarikára a túra elején megnéztem az összes kerékpárt végigjártam. És bizony rákellett ébrednem ,hogy azon a túrán nekem van az egyetlen egy acélvázas kerékpárom hozzáteszem a Pilis Ringen se láttam a Siómentén tuti nem volt. Pedig ez már a 3. acélvázas kerékpárom, kettőt el akarok adni majd, de mikor ezt az egészet elkezdtem én azt gondoltam csak a versenyzők mennek ilyen bringákkal, és rákellett jönnöm, hogy csak én maradtam a 90-es években:))
Még a 60-70 körüli korosztály nőknél is karbonnal megy, 1-2 aluvázas lehet még, de acél nincs, amx a 30-65 km-es rövid távoknál, de az ilyen komolyaknál, már nem mennek ilyenekkel. Az UCI szabvány 6.8 km, annál kisebb nem lehet 6.8-8.5 zömmel a karbonok mérete, de ennél is kisebb mérettel le lehet indulni teljesetmény túrán, mivel ez ugye nem hivatalos dolog, mint, ahogy elindul az elektromos bringával is. Persze már nézegetem a karbonokat és hamarosan fogok is venni, de a Cinelli lila bandázsos szép festésű acélomat nem fogom eladni és edzeni kemény hegyekre azzal is fogok menni, de túrákra már jövőre, ha találok egy szép festésűt. Majd töltök fel képet. Sajnos a legtöbb karbonvázas bringa festése nem olyan, mint az acélvázasoké, és sajnos sok kritáriumnak kell megfelelnie számomra, fontos, hogy ne a tömeg bringa legyen. Cinelli Saetta, Cinelli Willin, vagy egy Bottecchia 8avio, esetleg egy Bianchi Sempre az egy álom lenne. Nem fogok sok pénzt áldozni erre és nem is kell a legkorszerűbb, de sokat fog számítani, erről majd később írok a Siómentében, hogy miért is.
Na de Kunkarika Itt is sikerült egy sráccal úgy tűnik jó haverságot kialakítani pár hete most vele is el fogok járni edzeni. Jól indult a túra, sikerült az első boy-jal eljönni itt is ovlt egy proficsapat, kb. 60 környékén leszakadtunk és a mondhatni szokásos második grupettoba kerültem, jó volt a tempó éppen idelis,talán kicsit sok. Már kialakult így szeptember környékére, hogy tudjam mikor álljak be vezetni, vagy mikor ne. Ha párszor beálok, és utána pihennék inkább pihenek, de akkor nem maradok le. Jó is volt 37-környékén stabilan ment a boy, bár nekem általában még mindig a 35 esett jól ha vezetni kellett(egészen a Börzsöny Ringig), de többel mentem. Sajnos kijön az, hogy teljesítmény túrákon nem várják meg egymást az emberek és széthullhat a csoport, főleg, ha chipes a frissítés, mivel nekem egy kulacsom van kénytelen voltam megállni már az első frissítőnél, ami 60-nál volt, utána a következő 3kb. Összébb volt sürítve. Azt gondoltam megáll a csapat, mi ketten megálltunk Zsoltival, akivel most össze havarkodtam és megyünk majd edzeni, itt aztán elengedtük az egészet volt jófalat a terítéken, még egyszer megálltunk, egy másiknál, limonádé volt, imádom itthon is van behűtve 3 pohárral lehúztam, mint valami alkesz a kocsmában a feleseket.
Itt már viszonylag egyben beértem. Rájöttem mit hogyan csináljak, megvolt a taktika. Most nem volt hegy, de ha tudom, milyen a terep úgy frissítek. De inkább a szilárdabbak jó részét fogyasztom el a versenytáv elején, max, ha dúrva hegyek jönnek gél is megy, de inkább a géleket a végére hagyom, mert gyorsan felszívódik, 3-4 gél 3-4 szelet(ha 200-ra megyek ennyi), akkor 2 gél legalább maradjon a végére, igaz ez most csak 120 volt. Plusz, az elején csak vizet iszom, plusz út közben szénsavmentes ice-t, és a végén 1, vagy 2 kulacs izó. Ez így bejön és a gyomromat sem terhelem le az elején. Bár ez a Nutrixxion citrom amúgy sem terheli, de ez nekem így jön be.
Itt végül a 97 indulóból a 25.idővel értem be.

BRM Siómente maraton 200+Kevicky Teljesítménytúra

Egy újabb BRM rendezvény, ez még a Kunkarika előtt volt augusztus végén. Mondhatni első 200-asom volt, ahol viszonylag sikerült elég jól eltalálni mindent, persze még mindig sokat kívántam kajából és folyadékból és az izomzatom se votl oylan aminek kellett volna még mindig minimálisnak éreztem a fejlődést több, mint egy év edzés után, idővel éreztem ,hogy felemésztenek a hegyek, de nem érkeztem be hullaként. A 2.csoportal mentem el itt is itt sem érdekelt az idő 200-ason amúgy sem érdekel milyen idővel érrek be, csak a túlélés. Kellemes tempó szép helyeken, amerre nem jártam. Bejön ez a vidéki fíling, baromi kedvesek az emberek, nem érzed ezt a BP-i negatívumokat ez arcokon a fásultságot, kinyalják a segedd a büfébe és nem az van, hogy teher, hogy kiszolgáljanak itt még megvan a 90-es évek hangulata ilyen szempontból is.
Első ellenőrző pontnál szétestünk egyébként, ide oda csapódtam, ami nem is volt baj, megint sok infót gyűjtöttem. Már nem először hallottam, ha 200-ra megyek, akkor nem csoda, hogy jelentősen visszaesik a teljesítményem kb. 120-nál, ha acélvázassal megyek, plusz a hegyi menetek miatt is, ahol nekem a legkönnyebb bringám 10.5 kg. Ami nem nyeli el a rezgéseket. A Kevicky túrán éreztem pl., ahol szarabb minőségű volt az út és pár Szerpentínes(amatőr csapat) húzta a boy-t, hogy 46km-el megyünk és a szar részre érünk, kezdek belassulni csak úgy tartom a lépést, hogy jóval több energiát kell befektetnem, mííg egy karbonnal más lenne.
De visszatérve az egészre 65-80 km. Között volt valami pont, meg kb. 120 után, hogy valami más és utána 140-150 km. A nagyon megrogyás és kb. az utolsó 15 azért nem annyira tragikus 200km.-en így voltam ezzel, amire mondták, hogy majd karbonnal más lesz. Engem nem izgat, erősödni akarok és az acélt akkor se fogom letenni, ha lesz karbonom, plusz erősődni akarok. Egész jól beértünk, volt még egy csaj, akivel a végén értem be, akiről kiedrült, hogy dietetikus. Vicc, hogy elmondta, hogy most ezen a Siómentén megevett 2 péksüteményt a túra alatt és megivott 4.5 liter vizet. Ezzel szemben én, nem tudom ő mennyit reggelizett, de én mindig rohadtul bekajálok ilyenkor otthon, de a túra alatt 9 litert ittam meg, plusz a célban még egy litert, és nem beszéltem a kajáról, 4 szelet 3 gél elment, pluasz amiket még a boltban vettem péksütemény csokikat mikor beértünk a célba éreztem, hogy jó lenne még enni. E jól érkeztünk be 28-30-as tempóval toltuk a végét síkon, nem rogytam meg.

Börzsöny Ring

Nem tudom mi történt velem, de önmagában a Börzsöny Ring előtti, illetve az ezt követő napokban valami megváltozott teljesen, sokat léptem előre fejlődésben és táplálkozásban is kezdett megváltozni valami. Ehhez kb. 1 év 4 hónap kellett. Elkezdtem már a Kunkarika után a hegyekben hegyi tempó edzést menni nem sokat csak 4-5 alkalommal kiállni a nyeregből és felfele beleadni vagy 90%-ot és sprintelni 200m-t majd visszaülni. 2-3 alkalom már sokat számított, de ezt még eddig sose sikerült, nem volt meg az izomzatom. Dúrva, de ez jelentősen hozzájárult a síkon való gyorsabb tempómhoz, ami 37-40-re ment fel a 35-ről. Plusz most úgy néz ki a Lajos, akivel tekerek, engem meg a másik srácot, akivel a Kunkarikán ismerkedtünk meg felvett egy csoportba, menniy fogunk edzeni már a 2 edzésünk volt, de csak úgy hobbiból toljuk neki, ez is most sokat segített már érzem.
Visszatérve a Börzsöny Ringre teljesen más volt mint az eddigiek 1600 induló időt ugyan nem mértek, de kb. tudom, hol értem be. Jó votl, nem voltak amatőr versenyzők, mindössze egy Fordulat KK-s volt, hanem totál hobbisták, persze nem reméltem semmi extrát, ennyi indulóból tuti, vagy 500 körül leszek, mert azért szeretik tolni mások is. Lementünk Lajossal, meg két ismerősével. Itt most nem együtt mentünk Lajos egy Trekkingel jött a szar út miatt jobbnak látta, mivel a Börzsöny Ring is tartogatott egy szép csúnya szakasz számomra legalábbis biztos itt is volt egy múrvás rész és a legrosszabb legmeredekebb részen ,de vállalható volt a sztori és itt sem kaptam defektet, mint ahogy a vértesen, mert a kritikus részen inkább okosan mentem lassabban.

A rajt elég nehezen indult, mert habár két rajt volt, 3-4 perccel később indultak, akik nem akarták komolyan venni, de igazából visszanézve, itt a mezőny 80%-a nekem úgy tűnt elindult az első rajtánl, mi ott voltunk az elején, de nagy hátrányt szedtünk össze. Nem is gondolkoztam csak mentem. Kerülgettem az embereket, mire megláttam egy boyt elöl. Nekem úgy tűnt ők az első boy, de nem voltam benne biztos. Páran beálltak mögém, mentem amíg tudtam, vagy 40-43-al, aztán elengedtem volna, de láttam ,hogy páran felgyűltek mögöttem, elmentek mögöttem, de rájuk tapadtam és már nem álltam be vezetni, hagytam tolják csak soknak éreztem, de velük végül felmentünk az első boyra. Lajos egyik haverja is ott volt, és mondta neki sikerült eljönnie ez az első boy, akkor láttam, hogy itt hobbisták vannak a Fordulatos srácot leszámítva. A tempó sem volt nagyon kemény 40-el mentünk emiatt is értük utól őket 43-al menve szépen lassan, boyban éppen jó volt. Beállni továbbra sem akartam, úgy voltam sokan vagyunk, meg max később vészeljük át az elejét. Ami fura volt, nem égettem annyira kalóriát az egész túa alatt fele annyit ittam és ettem, mint amennyit szoktam kevesebbet kellett erőlködnöm sokkal jobban bírtam az egészet és a 3 ellenőrző ont közül is csak egynél álltam meg egy gyors töltésre, aztán mentem is. Nem kajáltam csak a saját dolgaimat fogyasztottam el.
Elkezdett emelkedni az út elérkeztünk a hegyi részre, volt több helyen is, de ez volt a huzamosabb és kritikusabb 30-al mentünk még mindig fölfelé, sokat nem adtam volna, hogy ebből a 35-40-es boyból sokáig fogom húzni. Nagyon gyorsan elkezdtek potyogni az emberek és azon voltam meglepődve, hogy már csak 10-12-en vagyunk és még ott vagyok. Mondom tolok egy gélt, az egyik srác szintén tolt, ő visszazárkózott, nekem viszont sok volt, lehet hagynom kellett volna a gélt, de közben informálódtam, hogy jön a múrvás rész, nem gond, alapjáraton csináltam már ilyet sokszor picit engedem, ha erősebben mennek, vannak akik kitolnak mindent magukból és visszaesnek utána én már tanultam ezekből, meg infórmálódtam előtte, hogy lassan jön a múrvás rész.
Sajnos itt kijött, hogy 8-as sorom van csak és kpörgött a kerék ha felálltam leültem akkor is baj volt és 30m-ert tolnom kellett, de 50-60 méter kritikus volt, meg összesen azért 10 km a múrváson óvatos volt részemről. Majd elhagyva múrvásat jött még egy nagy emelkedő, 12-14%-os volt, de meglepő módon itt éreztem azt, hogy nem fárad el az izmom és már egyből regenerálódok és nem áll be síkon. Volt egy srác a síkon, akivel felérkeztem a hegyre kb. 100 km-ig 37-40 km-es sebességgel toltuk felváltva, baromi jól ment a végére kicsit ő jobban elfárad és mikor már éreztem, hogy 30, de már 28 alá megyünk 5km-en keresztül, akkor már előre mentem és 34-et tartottam, páran még utolértem és segítettek tempót menni, de azt mondom úgy értem be, hogy jól bírtam már.
Kb. 4 embert előztünk ennyien is előztek meg kb. 12-16 között jöhettem be szerintem de tuti top20, bár az időt nem nézték. Egy jó élmény volt. Sokat számolt az is, hogy sokszor helytelen volt a technikám és combból akartam tekerni, de már egész korrektül pörgetek lazán bokából, ami miatt kevésbé fáradok el.

Kerékpárvásárlás:

Érdekes téma lesz, mivel szeretem tolni neki lejtőn és hegyre is, ha síkon nem is a legerősebb a tempóm hosszabb távon, a lejtő miatt 53-as tány, vagy ha nem is,de az 52-es első nagy tányér fontos, hogy ki tudjam tekerni a maximumot, és legalább 10-es áttétel kellene, de azt beszéltük, hogy a 12-es lenne az igazi, akkor jobban tudnék felfele is pörgetni, mert sajnos a nagyon meredeken erőből kell megoldanom mindent. Egyszerű nem lesz, semmiképp se, mivel xxs bringát kell vennem 163 cm magassághoz. Plusz átalakítgatni sem kéne alapvetően szeretem a Campát, de Shimano szerintem ésszerűbb lenne Dura-Ace, Ultegra, vagy 15-ös szettel ,de ezeket már inkább nem is magyarázom, mert aki nem bringás úgy is kína, meg amit még írnék...

Jó hosszúra sikerült statisztikus úr, ezt még te sem fogod elolvasni, ha meg igen egészségedre:))
(edited)

Jó sok versenyen indulsz :)
Én amúgy kerékpározással készültem a spanyol Caminomra, igaz lehettem volna kicsit keményebb magammal és többet kellett volna tekerni, de így sem volt rossz.
Van egy Marsstar Upland országútim, 28-as és vékony kerekekkel, ez is acélvázas, de jól meg lehet hajtani.
Manapság hanyagolom, elkényelmesedtem, de benne lennék egy nagyobb túrában ha nem hajtjuk szét magunkat :)

Igen emlékszem még írtad, hogy bringáztál akkor sokat én meg azt hittem gyalogosan edzel:)

Igen jópáron elindulok, és szívem szerin én mennék minden héten egyre, mondjuk az április utolsó hétvégéjétől júl 8-ig egy hét kivételével szinte mindig mentem, de én mennép áprilistól- október végéig. Most ennek örülök, hogy bevettek ebbe a csoportba 5-8-an menni fogunk sokszor.
Jövőre biztos többre fogok menni az fix, meg lehet, ha egybe esik valami, akkor olyat választok, amit kihagytam. A Tour de Pelso-re már hívtak, meg mondjuk a Zalakarosra is, bár Zalakaros messze van előtte le kéne menni egy nappal, vagy korán kelni.

A túrába benne vagyok, nem mindig tekerem és se telibe egyébként, vannak napok, mikor lazán tolom. Főleg, ha párszor kiadósan megtoltam vannak lazulósabb napok. Milyen túrára gondoltál, egy ilyenen végig menni 200-asr, vagy csak úgy kötetlen útvonalon. Lesz BRM-es rendezvény, ahol nem akarom amúgy keménybe tolni el tudnám engedni.
Mondjuk egy volt osztálytársam is már bejelentkezett, hogy szívesen tekerne és ő sem hiszem, hogy állat módjára akarna mennia csak lazába.
Nekem nagy túra belefér, de csak 1 napos, annyi elég is.

Vannak egyébként nagyon komoly túrák szó szerint, hogy le kell tekerned 600-1000 km-t adott szintidő alatt ezek a BRM által szervezettek, mondjuk szintidő amúgy mindehol van, max valaki nem teljesíti..., és persze úgy van megcsinálva, hogy egész nap szinte tekerni kell, hogy jó legyen, vagy olyan is, ahol egész nap csak felfele... Ez vicces, mert ahogy nézegettem, felpakolják a cangát rendesen és van aki elég nomád módon megy kiteszi a sátra adott helye 21.00-kor sötétedik, másnap felkel 5-kor és tolja neki. Nem tudom, hogy ilyet meg akarok e csinálni egyszer, de ezt nem fogom bevállalni, még, ha kényelmesen tekernék se ez már nekem a sok kategória. Persze, ha egyszer rászánnám magam, akkor már inkább mennék így ki valahová külföldre, mint kocsival, vagy gyalog szétnézni. Mondjuk Szlovákiába kinézné azt azért tervezem, az még belefér egy egynaposba. Ilyenre akár, ha van kedved el is lehetne menni.

Jó régi bringa. Mivel oylan pici a legutolsó két bringámat vázból rakattam össze, mert nem nagyon találtam kséz kerékpárt. Ezzel tolom most, ezt akarom megtartani, a másik kettőt eladni.

[url=https://ibb.co/ysQnBjn][/url]

Nekem ilyen van:

link

Ilyen 100-as környékére gondoltam, de majd tavasszal szerintem, addig rendbe hozom a bringát, ráfér egy kis szervizelés.
Készülök a következő túrámra, most hosszabb lesz majd mint az El Camino, a Via de la Plata-t akarom lesétálni, ez több mint 1000 km, Sevillából indul és ugyanúgy Santiago a végállomás.

Micsoda írás ismét! Tényleg nagyon tetszenek ezek az írások. Úgy érzem mintha én is ott lennék megfigyelőként :)

Számolod, hogy hány kilométert tekersz egy évben?

Na közben elfelejtettem írni.

Számolom ám. Első félévemben 3500-at mentem kb.
2024-ben pedig 8300-ig jutottam. mondjuk volt 3-4 viszonylag inaktív hónapom tavaly. Januárban semmit, februrában az első két hetem kimaradt, valahogy a júliusban leálltam szinte, novemberben betegség miatt egy alkalommal tekertem.
Egy hobbi kerékpárossal beszéltem nemrég 12000-et tolt le, egy amatőr bajnoktól kérdeztem egy nyílt edzésen mennyit tekert. 18000km-nél járt dec.27-én egy év alatt heti 6 edzéssel. Igazából az a dúrva, hogy így kiszámolva, ezt nem is lenne lehetetlen megcsinálni. Csak, akkor is kéne mennem, ha éppen hulla vagyok 1-1 átmozgató regeneráló edzést menni.

Érdekesen alakul már az idei évem. Bevásároltam téli cuccokból és már mindig azt várom, hogy ne legyen csapatdékos az idő megyek télen is, várom mindig mikor mehessek ki. Csak jobban elfáradok a hidegben. Tavaly febr 15-én kezdtem el edzeni. Most már 479 km-nél járok. Már most van egy csomó élményem. Télen lehet olyanokat látni, amit jó időben forgalmasabb időben nem lát az ember:)
Vagy 8 szarvast láttam Pilismaróton, mikor mentünk fel a hegyre. Nyugalmas senki nem jár ilyenkor erre, csak mi voltunk ketten.

Fúú megvettem az első karbon kerékpáromat november végén. Elég nehezen találtam meg a kisméretűt és nem is olasz lett végül, hanem egy Cube Agree GTC EVO. Mit mondjak, talán többet fejődtem, mint gondoltam. Nem csodálkozom, hogy mindenki karbonnal megy. Olyan sebességeket tekerek ki könnyedén, amit nyáron az acéllal megfeszülve se toltam ki csak mezőnyben és szembeszélben is tudok menni rendesen, jó akkor nem őrült módjára megyek. Brutális, hogy totál szarnak éreztem magam, most meg. Pedig még tél van és nem is vagyok "formában"...

Csatlakoztam még egy társasághoz, minden vasárnap van gyülekező, akkor mennek. Jönnek olykor egyesületi versenyzők is. Szar idő volt most vasárnap csak ketten mentünk. Pedig 7-8-an legalább vannak mindig, jó időben 50-en is... Kiderült a srácról akivel tekertem amatőr versenyző. Elég sokat beszélgettünk mindenféléről... Mondtam mik a céljaim kerékpár terén, azt mondja jó tempót megyek, azt mondta egy picit kéne erősödnöm és tök jó lehetnék. Azt mondja mennyek versenyezni amatőr bajnokságba, amiket kitűztem célokat, szerinte annál már jobb vagyok. kiderült nyert versenyt a korosztályában. 44 évesen kezdett tekerni, most 53...
Csak mosolyogtam a dolgon mikor mondta, hogy szerinte a mezőny első felében lennék szerinte, de igazából ezt még így is nehezen hiszem el neki, hogy ennyit változott a sebességem a karbonon. Mondtam neki nem megyek, még erősödni szeretnék, hátsó harmad közepe lenne a cél, hogy ne legyek utolsó(de ez a max célom), ha majd egyszer amatőrben elkezdem tolni. Igazából edzőt se akarok, nekem 42 évesen már senki ne mondja meg mit csináljak, meg pulzust wattot se akarok mérni, csak élvezni a tekerést saját megérzések tervek alapján edzeni. Vettem pulzusmérőt, az is a fiókban lapul... Arra meg, hogy még a kajára is figyeljek, na az már tényleg nem érdekel. jó súlyban vagyok amúgy is, de hogy most erőltetetten adjak még le mondjuk 3 kg-t, vagy tököm tudja mennyit, baromira nem izgat. Majd ott fogok méricskélni a konyhába, azt azért nem...:)

Mondjuk nem ismerem a közeget, de én azt gondolnám, hogy baromi jók mennek és nincs ott keresni valóm. Egyenlőre tuti nincs.
--------------------------------------------------------

17 teljesítménytúrára megyek idén tutira jöhet még be pár az üres helyekre, kipróbálok egy 300 km-eset is. Plusz, nem tudom meg tudom e oldani, de hívtak Olaszországba az egyik bringás haverom a Stelvióra kéne feltekerni. Azt nem tudom idén belefér e, de 1-2 évente kimennek. Érdekes lenne, Olaszországban amúgy se voltam még, baromi rég voltam külföldön.

Nézed a Girot?
Landának meszeltek az első napon, jó nagyot bukott.

Amennyit tudok belőle majd nézek. Mait nem tudtam nézni. A honlapit se fogom tudni sajnos, mert pont Pilis Ringen vagyok holnap, meg éppen hazaérek utána megyek el és kb. talán befutóra, ha hazaérek.

Általában megnézem mikor van hegyi szakasz és azokat azért igyekszem megnézni. Carapaznak tuti lesz pár jó szökése amiből szakaszt nyerhet. Valószínüleg már ő nem fog 3 hetest nyerni, de legalább izgalmassá tesz pár szakaszt.


Kíváncsi leszek Bernal mennyire tud formába lendülni összetettben, megtalálja e önmagát. Ahogy látom Roglicból megpróbálják még kisajtolni amit lehet, elküldték ide, ahol még van esélye.

Nézd csak Red milyen biciglit vettem
Focus SAM 2
[url=https://ibb.co/pBv82ZwC][/url]

Csak nem kedvet kaptál itt az élménybeszámolók után?

Tohlatod neki erdőben a lejtőn:)

Én megvettem november végén az első karbonvázas országútimat és reméhetőleg nem veszek már bringátt, így is van 4db, amiből 2őt el akarok adni.... Majd rakok fel képet a karbonról.

Küldheted majd nekem is, le akarom cserélni az enyémet, olcsón jót a jelige :)

Most Albániában van a Giro, ezért is nézem.
Elég jól ismerem, rengeteget jártam ott, bejártam szinte az egészet csak a déli részen nem voltam.
A mai szakasz is jól mutatja, hogy ott bármi megtörténhet, nem is értem, hogyan vihették oda a versenyt.
Tele van nomád állattartókkal minden, mindenhol sok az állat, ma is egy kecske bement a versenyzők közé.

Az az igazság, hogy manapság ez a divat, hogy ne Olaszországban legyenek az első szakaszok.

Az az igazság, hogy ha nem állat, megcsinálja ember is a hülyeséget, sokszor az emberek olyan közel szurkolnak, hogy votl már rá példa ezért esett a bringás, mert nem hagytak helyet a hegyen.