Subpage under development, new version coming soon!
Subject: Foci
http://www.nemzetisport.hu/cikk.php?cikk=186966
És visszavonult minden idők kedvenc játékosa(nálam).
Bye-bye Jay-Jay!!!:(
Számomra ő volt a cselezés császára.
(edited)
És visszavonult minden idők kedvenc játékosa(nálam).
Bye-bye Jay-Jay!!!:(
Számomra ő volt a cselezés császára.
(edited)
jó játékos volt nagyon... Thuram is de durva, kiderül hogy szívbeteg 36 évesen O.o :((
ez meg tetszett (főleg a Tonis rész, mennyit ért volna SuperPippo...):
12. Christoph Metzelder szakálla
A legnagyobb vizuális büntetést az Eb-n valószínűleg Christoph Metzelder követte el: a német válogatott egyébként kitűnően játszó hátvédje valami egészen borzalmas szakállt növesztett a nagy menetelés tiszteletére…
A „remekbe szabott” szakáll több szavazáson is megnyerte az „Eb legrusnyább arcszőrzete” kitüntető címet, de amennyiben a Nationalelf győzedelmeskedik a spanyolok elleni fináléban, ez nem fogja érdekelni Metzeldert egy cseppet sem. Remélhetőleg azért levágatja. A szakállát.
11. Eric Abidal
A Barcelona védője az első, románok elleni csoportmérkőzésen nem csinált semmi érdemlegeset (ezzel nem volt egyedül, a franciáknak nem nagyon volt kedve focizni…), az olaszok ellen aztán igen, de arra meg nem emlékszik vissza szívesen.
A középhátvédben lehetőséget kapó Abidal a 24. percben rutintalan módon, hátulról csúszott rá a ziccerben kilépő Luca Tonira – ráadásul csak másodszorra tudta felrúgni az olasz centert... Ő piros lapot kapott, Pirlo bevarrta a büntetőt, az olaszok meg végtelenül simán nyerték a továbbjutás szempontjából kulcsfontosságú meccset. Domenech alighanem mellényúlt a beállításával, de a francia kapitányról még lesz szó a későbbiekben.
10. A bécsi televíziós közvetítő központ és a vihar
Ha a viharról nem is tehetett a bécsi közvetítő központ, de azért az minimum kellemetlen, hogy az Eb egyik elődöntőjének 10 percéről lemaradnak a világ tévénézői a hajrában. Beleértve Miroslav Klose gólját…
Az ARD és a ZDF a nem megfelelő előkészületekre hivatkozva azon gondolkodik, hogy beperli az UEFÁ-t. A szövetség vállalta a felelősséget a hibáért, a döntőn már plusz egy dízelgenerátor működik a központban.
Lehet, hogy így kellett volna kezdeni?
9. Petr Cech
A kapussors kegyetlen: egy hiba, és a magabiztos teljesítményre senki nem emlékszik.
Petr Cech és a cseh válogatott a törökök elleni csoportmeccs véghajrájáig továbbjutónak látszott, aztán a Chelsea portása kimozdult egy kósza bal oldali beadásra, kezeiből kicsúszott a labda, Nihat pedig az üres kapuba pöckölt.
A „kávéárus” hamarosan a találkozót is eldöntötte egy csodálatos góllal, Cech pedig magába roskadva ismerte el: a cseh válogatott elsősorban az ő tragikus hibájának köszönhetően utazhat haza.
8. Paolo Ferreira és Ricardo
A derék jobbhátvéd és a portugál kapus valódi citromdíjas produkciót nyújtott a németek elleni negyeddöntőben: a beadásoknál nyújtott produkciójukat nehezen tudnák megmagyarázni.
A két mérkőzés után már csoportjukból továbbjutó portugálok nem bírták el az elképesztő védelmi hibákat; így Scolari csapata a minimális célként kitűzött elődöntőnél egy körrel hamarabb lefoglalhatta a repülőjegyet hazafelé.
7. A társházigazdák
Túlzott elvárások nem voltak sem a svájci, sem az osztrák válogatottal szemben, de ennyire gyengén ritkán szerepelnek a házigazdák…
Először a jobban játszó, ámde igen balszerencsés helvétek intettek búcsút az Eb-nek, miután bőrig áztak a törökök ellen (meg nem mellékesen 2–1-re kikaptak), a krónikus góliszonyban szenvedő osztrák válogatottnak meg igazából nem volt esélye a németek elleni ki-ki találkozón.
Hat mérkőzés, egy győzelem, egy döntetlen, négy vereség. Nem teszik ki a kirakatba.
6. Mario Gomez
A Bundesliga egyik vezető német(-spanyol) gólvadásza hatalmas kiugrási lehetőség előtt állt a torna előtt, hiszen minden szakíró úgy vélekedett: Gomez az Eb-n végleg kinőheti klubcsapatát, a VfB Stuttgartot. Kezdőként futott neki a sorozatnak, de ahogy egyre többször hibázott, szinte hallottuk a stadionban helyet foglaló megfigyelők irányából a buzgó suhogást, ahogyan satírozták kifelé a Gomez nevet noteszükből. Az ék az osztrákok ellen viszont az egész Eb egyik legmulatságosabb jelenetét mutatta be: másfél méterről képtelen volt az üres kapuba lőni a labdát.
5. A görög válogatott
A címvédő nem parádézott a selejtezők alatt, de végül is kiharcolta magának a jogot, hogy nekifusson az „újrázásnak”. Otto Rehhagel kapitány, akár csak Domenech, képtelen volt elszakadni kedvenceitől, mentségére legyen mondva, olyan sok tehetséges ifjonc nem döngette a válogatott kapuját. Legjobban Antonisz Nikopolidisz szerepeltetésére fázott rá: az ősz portásról eddig azt tartották, hogy úgy néz ki, mint George Clooney, most viszont kiderült, hogy úgy is véd, mint az öregecskedő színész.
4. Luca Toni
Az olasz birodalmi lépegető a Bayern Münchennel Bundesliga-gólkirály és UEFA-kupa-aranycipős lett, így joggal várta tőle a talján közvélemény, hogy az Eb-n is húzza magával társait. Végül is így történt, de a szakadékba: végig nagy hibaszázalékkal küzdött a squadra gólképtelen toronydaruja, néhány esetlen mozdulata Peter Crouchot idézte, és ezzel mindent elmondtunk a kontinenstornán mutatott teljesítményéről.
3. Roberto Donadoni
Az egykori remek futballista nem tudott ellenállni a kísértésnek, amikor 2006 nyarán elvállalta, hogy a sikerei csúcsán, világbajnokként lemondó Marcello Lippi helyére üljön az olasz válogatott kispadjára. Már az Eb-selejtezők alatt sokat dadogott a squadra játéka, és a kilátástalan, élvezhetetlen futballjukon képtelen volt a változtatni a fiatal szakember. A hollandoktól egy nagy pofont kaptak a csoportban, a románok ellen csak szenvedtek. A franciák ellen javítottak, de itt a szerencsével sem álltak hadilábon. A spanyolokkal vívott negyeddöntőben minden idők egyik legszörnyűbb antifutballját vezették elő, Fortuna el is hagyta őket az orosz rulettre. Donadonit a torna után sürgősen leváltották, utóda éppen előde, Marcello Lippi lett.
2. Rüstü Recber
Ez a kontinenstorna nem a vén kapusok intézményesített mennybemeneteként marad meg az utókor emlékezetében, gondoljunk csak Rüstüre, Antoniosz Nikopolidiszre vagy a rengeteget hibázó Jens Lehmannra. Közülük Rüstü szégyenkezhet leginkább: mivel klubjában sem stabil kezdő, már az is szép dolog volt Fatih Terim kapitánytól, hogy 1996 után egy újabb Eb-re magával vitte, de azóta százszor is megbánhatta a szakember, hogy egy gyenge pillanatában engedett a nosztalgiának. Rüstü a horvátok elleni negyeddöntőben is potyázott egy nagyot, de Semih Sentürk és későbbi szerencséje a tizenegyespárbajban még megmentette. Az elődöntőben viszont Klose fejesgóljánál újfent borzasztóan mozdult ki, és erre már nem volt ellenszere társainak.
1. Franciaország
Éppen tíz éve világbajnok, 2000-ben Európa-bajnok lett a gall csapat, majd némi mosolyszünet után a 2006-os világbajnokságon csak tizenegyesekkel veszítették el az finálét. Raymond Domenech szövetségi kapitány azóta képtelen volt jó csapattá gyúrni a fiatalokat, az öregektől pedig nem volt szíve elszakadni. Különösen nagy hiba volt tőle, hogy hagyta, hogy a torna során középen a „mágikus” Makelele, Toulalan kettős próbálkozzon a játék szervezésével, az olaszokkal vívott rangadón pedig kapitális bakot lőtt a balhátvéd Abidal középre állításával. A Kékek egyébként mindhárom mérkőzésüket végigszenvedték, korán kiestek, ám a mezárusoktól eltekintve senki sem hiányolta őket a későbbiekben. Domenech nem vette a lapot és kalapját: a kudarc után sem érzi úgy, hogy le kellene mondania.
ez meg tetszett (főleg a Tonis rész, mennyit ért volna SuperPippo...):
12. Christoph Metzelder szakálla
A legnagyobb vizuális büntetést az Eb-n valószínűleg Christoph Metzelder követte el: a német válogatott egyébként kitűnően játszó hátvédje valami egészen borzalmas szakállt növesztett a nagy menetelés tiszteletére…
A „remekbe szabott” szakáll több szavazáson is megnyerte az „Eb legrusnyább arcszőrzete” kitüntető címet, de amennyiben a Nationalelf győzedelmeskedik a spanyolok elleni fináléban, ez nem fogja érdekelni Metzeldert egy cseppet sem. Remélhetőleg azért levágatja. A szakállát.
11. Eric Abidal
A Barcelona védője az első, románok elleni csoportmérkőzésen nem csinált semmi érdemlegeset (ezzel nem volt egyedül, a franciáknak nem nagyon volt kedve focizni…), az olaszok ellen aztán igen, de arra meg nem emlékszik vissza szívesen.
A középhátvédben lehetőséget kapó Abidal a 24. percben rutintalan módon, hátulról csúszott rá a ziccerben kilépő Luca Tonira – ráadásul csak másodszorra tudta felrúgni az olasz centert... Ő piros lapot kapott, Pirlo bevarrta a büntetőt, az olaszok meg végtelenül simán nyerték a továbbjutás szempontjából kulcsfontosságú meccset. Domenech alighanem mellényúlt a beállításával, de a francia kapitányról még lesz szó a későbbiekben.
10. A bécsi televíziós közvetítő központ és a vihar
Ha a viharról nem is tehetett a bécsi közvetítő központ, de azért az minimum kellemetlen, hogy az Eb egyik elődöntőjének 10 percéről lemaradnak a világ tévénézői a hajrában. Beleértve Miroslav Klose gólját…
Az ARD és a ZDF a nem megfelelő előkészületekre hivatkozva azon gondolkodik, hogy beperli az UEFÁ-t. A szövetség vállalta a felelősséget a hibáért, a döntőn már plusz egy dízelgenerátor működik a központban.
Lehet, hogy így kellett volna kezdeni?
9. Petr Cech
A kapussors kegyetlen: egy hiba, és a magabiztos teljesítményre senki nem emlékszik.
Petr Cech és a cseh válogatott a törökök elleni csoportmeccs véghajrájáig továbbjutónak látszott, aztán a Chelsea portása kimozdult egy kósza bal oldali beadásra, kezeiből kicsúszott a labda, Nihat pedig az üres kapuba pöckölt.
A „kávéárus” hamarosan a találkozót is eldöntötte egy csodálatos góllal, Cech pedig magába roskadva ismerte el: a cseh válogatott elsősorban az ő tragikus hibájának köszönhetően utazhat haza.
8. Paolo Ferreira és Ricardo
A derék jobbhátvéd és a portugál kapus valódi citromdíjas produkciót nyújtott a németek elleni negyeddöntőben: a beadásoknál nyújtott produkciójukat nehezen tudnák megmagyarázni.
A két mérkőzés után már csoportjukból továbbjutó portugálok nem bírták el az elképesztő védelmi hibákat; így Scolari csapata a minimális célként kitűzött elődöntőnél egy körrel hamarabb lefoglalhatta a repülőjegyet hazafelé.
7. A társházigazdák
Túlzott elvárások nem voltak sem a svájci, sem az osztrák válogatottal szemben, de ennyire gyengén ritkán szerepelnek a házigazdák…
Először a jobban játszó, ámde igen balszerencsés helvétek intettek búcsút az Eb-nek, miután bőrig áztak a törökök ellen (meg nem mellékesen 2–1-re kikaptak), a krónikus góliszonyban szenvedő osztrák válogatottnak meg igazából nem volt esélye a németek elleni ki-ki találkozón.
Hat mérkőzés, egy győzelem, egy döntetlen, négy vereség. Nem teszik ki a kirakatba.
6. Mario Gomez
A Bundesliga egyik vezető német(-spanyol) gólvadásza hatalmas kiugrási lehetőség előtt állt a torna előtt, hiszen minden szakíró úgy vélekedett: Gomez az Eb-n végleg kinőheti klubcsapatát, a VfB Stuttgartot. Kezdőként futott neki a sorozatnak, de ahogy egyre többször hibázott, szinte hallottuk a stadionban helyet foglaló megfigyelők irányából a buzgó suhogást, ahogyan satírozták kifelé a Gomez nevet noteszükből. Az ék az osztrákok ellen viszont az egész Eb egyik legmulatságosabb jelenetét mutatta be: másfél méterről képtelen volt az üres kapuba lőni a labdát.
5. A görög válogatott
A címvédő nem parádézott a selejtezők alatt, de végül is kiharcolta magának a jogot, hogy nekifusson az „újrázásnak”. Otto Rehhagel kapitány, akár csak Domenech, képtelen volt elszakadni kedvenceitől, mentségére legyen mondva, olyan sok tehetséges ifjonc nem döngette a válogatott kapuját. Legjobban Antonisz Nikopolidisz szerepeltetésére fázott rá: az ősz portásról eddig azt tartották, hogy úgy néz ki, mint George Clooney, most viszont kiderült, hogy úgy is véd, mint az öregecskedő színész.
4. Luca Toni
Az olasz birodalmi lépegető a Bayern Münchennel Bundesliga-gólkirály és UEFA-kupa-aranycipős lett, így joggal várta tőle a talján közvélemény, hogy az Eb-n is húzza magával társait. Végül is így történt, de a szakadékba: végig nagy hibaszázalékkal küzdött a squadra gólképtelen toronydaruja, néhány esetlen mozdulata Peter Crouchot idézte, és ezzel mindent elmondtunk a kontinenstornán mutatott teljesítményéről.
3. Roberto Donadoni
Az egykori remek futballista nem tudott ellenállni a kísértésnek, amikor 2006 nyarán elvállalta, hogy a sikerei csúcsán, világbajnokként lemondó Marcello Lippi helyére üljön az olasz válogatott kispadjára. Már az Eb-selejtezők alatt sokat dadogott a squadra játéka, és a kilátástalan, élvezhetetlen futballjukon képtelen volt a változtatni a fiatal szakember. A hollandoktól egy nagy pofont kaptak a csoportban, a románok ellen csak szenvedtek. A franciák ellen javítottak, de itt a szerencsével sem álltak hadilábon. A spanyolokkal vívott negyeddöntőben minden idők egyik legszörnyűbb antifutballját vezették elő, Fortuna el is hagyta őket az orosz rulettre. Donadonit a torna után sürgősen leváltották, utóda éppen előde, Marcello Lippi lett.
2. Rüstü Recber
Ez a kontinenstorna nem a vén kapusok intézményesített mennybemeneteként marad meg az utókor emlékezetében, gondoljunk csak Rüstüre, Antoniosz Nikopolidiszre vagy a rengeteget hibázó Jens Lehmannra. Közülük Rüstü szégyenkezhet leginkább: mivel klubjában sem stabil kezdő, már az is szép dolog volt Fatih Terim kapitánytól, hogy 1996 után egy újabb Eb-re magával vitte, de azóta százszor is megbánhatta a szakember, hogy egy gyenge pillanatában engedett a nosztalgiának. Rüstü a horvátok elleni negyeddöntőben is potyázott egy nagyot, de Semih Sentürk és későbbi szerencséje a tizenegyespárbajban még megmentette. Az elődöntőben viszont Klose fejesgóljánál újfent borzasztóan mozdult ki, és erre már nem volt ellenszere társainak.
1. Franciaország
Éppen tíz éve világbajnok, 2000-ben Európa-bajnok lett a gall csapat, majd némi mosolyszünet után a 2006-os világbajnokságon csak tizenegyesekkel veszítették el az finálét. Raymond Domenech szövetségi kapitány azóta képtelen volt jó csapattá gyúrni a fiatalokat, az öregektől pedig nem volt szíve elszakadni. Különösen nagy hiba volt tőle, hogy hagyta, hogy a torna során középen a „mágikus” Makelele, Toulalan kettős próbálkozzon a játék szervezésével, az olaszokkal vívott rangadón pedig kapitális bakot lőtt a balhátvéd Abidal középre állításával. A Kékek egyébként mindhárom mérkőzésüket végigszenvedték, korán kiestek, ám a mezárusoktól eltekintve senki sem hiányolta őket a későbbiekben. Domenech nem vette a lapot és kalapját: a kudarc után sem érzi úgy, hogy le kellene mondania.
Jordi to
Böcse [del]
MTK belehúzott, jön a Fenerbahce, Kazim Kazimmal, Roberto Carlossal, Semih Sentürkkel és Volkan Demirellel, Kezmant és Appiahot már nem is említem és Mehmet Aureliot sem :)
Böcse [del] to
Jordi
jah,odaver:S Főleg, ha Kantáék elmennek addig...
A hazai meccsre asszem kimegyek azért, ha nem lesz drága...
A hazai meccsre asszem kimegyek azért, ha nem lesz drága...
Ez lesz az első meccsük :) Szóval már biztos, hogy Isztambulban kezdenek.
A Honvéd amúgy tovább jutott az Intertotó kupában, úgyhogy ismét magyar focisikernek örülhetünk, ráadásul tétmeccsen. :)
6:3-as összesítéssel, de többet sajnos nemtudok, valaki ha keresne egy-egy jegyzőkönyvet a 2 meccsről... :P
A második meccs 4:2 lett, annyit tudok. Szóval az első 2:1
hoppá!
Honvéd verte idegenben a teplicét 3-1re!
Erre nem számítottam azért. :)
Honvéd verte idegenben a teplicét 3-1re!
Erre nem számítottam azért. :)
Nem rossz! Intertotó kupában hány meccset kéne még nyerniük, hogy az UEFába jussanak?
Ha túljutunk a Teplicén, még jön a Sturm Graz, aztán talán a 2. seljtezőkör az UEFA-ban. Ezt nem tom pontosan.
Végre valami jó hír a nemzetközi fociéletből.Néztem online közvetítést,Rabóczki nagyon jó napot fogott ki.
Pölöskei Zsolt - Liverpool
Bajner Bálint - West Ham United
mindketten 17 évesek.
Bajner Bálint - West Ham United
mindketten 17 évesek.