Subject: Rímek, Versek, Írások

én nem sorolom magam sem jobb, sem baloldalinak a magyar politikai palettán. konzervatív embernek tartom magam, csak nincs ma konzervatív párt hazánkban. a balos barátaim mindig jobb, a jobbosok meg mindig bal oldalinak tartanak. istenem, tudnád mennyit vitatkoztam anno a hülye közgazdász lakótársammal. na ő maga volt az "ortodox" neoliberális szellem. :) nekem ez a visszajelzés elég hozzá, hogy tudjam a pártpolitikai homály nem fedi el a szemem, mint a nagy többségnek. mert sajnos az emberek a véleményüket nem tudják leválasztani a pártpolitikai mocsoktól ami ránk ömlik.

Erről mi a véleményetek? Milyen címet adnátok neki vagy szerintetek miről szól? Mondjuk lehet nem lesz nehéz eltalálni :/

Cím:.....

Remény,ami mindenkiben létezik,
De egy meggondolatlan szó után szétesik.
Csak dobálózol a szavakkal és nem érted,
Miért törtek meg a csodaszék,fényes képek.

Hirtelen a mennyből,a pokolban ragadsz,
És hiába kaparsz,előre soha nem haladsz.
Észre veszed magad,hogy egyedül maradsz,
De akármilyen para,mindig állj talpra.

Tudom nehéz lesz,de ne add fel soha,
Nincs lehetetlen és meglesz idővel a nyoma.
Utolsó lélegzetedik küzdj meg érte,kérlek,
És ráfogsz jönni tényleg,mennyire megérte.

Persze az is lehet,réges-rég elment a vonat,
De majd később jön a következő csomag.
Csak pozitívan állj mindenhez Te gyerek,
És egyszer majd rád is kacsint a szerelem.

Azt is tudom,hogy még nagyon fáj,
És akármerre nézel,viharos a táj.
Talán hetek kérdése és jobb lesz minden,
Ne pörögd magad túl,koncentrálj a rímre.

Amit én írok neked,csupa érzelem,
Benne vagyok teljesen,akár az életem.
Vannak baromi nehéz döntések az életben,
De mindig látni kell a csillámló fényeket.

Mindig a fejedben lesz egy gyönyörű emlék
És érzed hogy van még egy kevés remény.
Szóval a lényeg,soha ne legyél rab,
Törj ki,szárnyalj az égen,akár a Sas.
(edited)

na, ez már legalább egy 3-4 fokkal jobb, mint az előzőek. van azért mit alakítani a dolgokon, de a javuló tendencia sosem rossz : p

Alakul a dolog ! :)
Fokozatosan 'javulsz'.

szerk.: legalábbis egyre jobbak, érthetőbbek a verseid számomra
(edited)

Prózát rímesítesz. Nekem legjobban a "csodaszék" tetszett, pedig vélhetően elírás. Olyan gondolatokat írsz le, amiket az utcán megállított bármelyik ember elmondhat, ha egy kicsit ügyesen kérdezünk. Szaporítod a szót, pedig a költészet lényege, hogy tömör. Próbáld gyakorolni, hogy mind kevesebb szóval írd le ugyanazt. Ha ugyanezt mondjuk 4 sorban tudod leírni, tartalmi veszteség nélkül, akkor egész jó lesz. Ha plusz tömörítő eszközökkel dúsítod, mint rím, ritmus, dallam... akkor még jobb. Ha találsz bele mondanivalónak valami érdekesebb gondolatot, ami szöget üthet a fejünkbe, mert vagy EZT vagy ÍGY még nem hallottuk soha, akkor teljesen rendben leszel. Már csak örökölt pluszok kellenek, hogy nagy költő légy - amit manapság már úgysem ismer el senki...
Ám akkor már kereshetsz valami jó zenészt, aki vevő a művedre, és legalább a zsebedet megtöltheted.
(edited)

Ha elfogadsz egy paródiát (érzékeltetve a különbséget), teszek egy ügyetlen kisérletet, hogy a stílusodban újra megírjam Petőfi Szabadság, szerelem c. versét:

Nagyon szeretem a szabadágot,
Ez ad nekem meg minden álmot.
Szabadságra vágyakozik minden szív,
Lelkünk is egyfolytában ezért vív.

A legszebb érzésünk a szerelem,
Szívemben féltő gonddal nevelem.
Szerelmes volt anyukám is, apám is,
Pedig sokan azt hiszik, ez banális.

Ez a kettő, ami éltet engemet,
Ők szabják meg fekvésemet, keltemet.
Hiába mondasz bármi mást nekem,
Meggyőzni nem tudsz, butus kedvesem.

Légy szabad és szerelmes, ez a tanácsom.
No para! Így lesz mindig Karácsony!
Ettől leszel pozitív és trendi nagyon,
Csicska lesz így neked bármi vagyon.

Én a szerelmemért, mondom neked,
Lazán odaadom az életemet.
Ám a szabadságért, bármi furcsa,
Szerelmemet is küldeném a máglyára.

***

Hogy tetszik?

Persze nyilván eltúloztam a hibákat, de így talán könnyebb felfedezni őket.

Ha megbántottalak, nem állt szándékomban, és bocs...

Köszi.

Folytathatom?

Szerelmi csalódást valamivel frappánsabban énekelt meg József Attila, aki szinte mindig csalódott volt. Oszt manapság mégse olvassa, idézgeti senki.

Talán kitűnik, hogy nem kicsi a különbség, hanem gigászi...

Példák:

"Árnyak ütnek a rezgő anyókára." /Majd megöregszel

"Amíg hevülsz,
Az asszonyhoz úgy menekülsz,
Hogy óvjon karja, öle, térde..."

"...lásd, akadt
Nő, ki érti e szavakat,
És mégis ellökött magától..." /Nagyon fáj

Még amikor fájdalmában közönségessé válik, akkor sem "para" meg "baromi", hanem...

"Lovak, bikák,
kiket, hogy húzzatok igát,
Herélnek, ríjátok: Nagyon fáj!"


Ugye, lényeges, hogy ne csak összedobált szavak legyenek némileg rímelve, hanem többet is fejezzünk ki velük, mint a szavak szótári jelentése...

Lehetőleg kerülik az olyan elcsépelt, helykitöltő szavakat, mint szív, lélek, csodaszép... (ritkán esetleg indokolt lehet a használatuk, de a szövegkörnyezet felülragyogja).

Tóth Árpád pl nem azt írta, hogy...

Valami hatalmasat akartam az életemben alkotni, és mindenkit elkápráztatni, meg a világot megváltani...

... oszt akkor mindenki letojta a fejemet... mostanra meg már lassan elmegyek...

...hanem:

"...piros csodát, izzó leget,
Égő erdőt, kigyúlt eget,
De gőggel álltak fenn a fák,
És mosolygott minden virág.
Nem rezzent senki fel a vészre,
A száraz fű sem vette észre,
S a lázas törpe láng lehűlt,
Elfáradt, és a földre ült.

Lobbant még egy-kettőt szegény,
És meghalt a moha szőnyegén.

Nem látta senki más, csak én."

Talán valamicske már látszik, hogyan is kéne... ha netán a költészet gyakorlása a célod...

(edited)

Lükeséget is lehet költőien írni.

Morgenstern, Christian:

Az ümög
(Das Hemmed - magyar nyelven)

Esméred az árva üngöt?

Hahó, libegő, lobogó.



Aki hordta, pokolra züllött!

Libegő, lobogó, hahó.



Itt zokog a, ropog az éjben.

Dudori szél, dudori szél.



Sir, ahogy a kis cselédem.

Dudori szél, dudori szél.



Így dalol az árva

ümög.

***

Végezetül egy csalódott Tennyson. /Ford.: Szabó Lőrinc/

Ne jőjj, ha meghalok,
csacska könnyeket sírni síromon.
Bukott fejem mért taposod?
Nem mentetted meg, ne zavard porom!
Elég, ha szél zúg, s a lile kiált:
te menj tovább.

***

Valami ilyesmi a költészet...
(edited)

Köszönöm szépen a bíztató szavakat,majd holnap válaszolok,mert ma egy kicsit berugtam...:D

Amúgy Razak,Knight,Tompi,Zastarovje....Mi a véleményeketek,kb. mindig hozzászóltatok vlmi építő jellegű kritkát!;)
Próbálok fejlődni és kajakra örülök a kritikáknak,még ha esetleg nem is értitek.

Illetve milyen címet adnátok?
(edited)

Feltartott_Ujj írásait figyelmesen olvasd el, kifejti, hogy mi a probléma a verseiddel.
A javaslatom (és ezt már korábban is leírtam), hogy olvass sok szépirodalmat előbb! Ahhoz, hogy minőségi verseket írj, meg kell szerezned egy alapképzettséget. És ez nem rövid idő alatt történik.

Például ha kapásból tudod, hogy kicsit fentebb hol nyújtózik vígan a furcsa törpe, akkor jó úton jársz. :)

Cím: "Remény"

Folyamatosan fejlődsz. Ez is már jobb az első verseidhez képest.
Most már tényleg azaz érzésem, mintha verset olvasnék. A ritmusa már ahhoz közeli.

Ami engem zavart, az oda nem illőszavak. Egyszerűen idegenek a versben és rögtön "illúzióromboló" volt számomra.
Mire gondolok?
"para","kaparsz","pörög"

Ez meg milyen kép?
"Talán hetek kérdése és jobb lesz minden,
Ne pörögd magad túl,koncentrálj a rímre."

Ezt a rímet nem érzem valahogy bele tartalmilag.

Eltaláltad ezt a nehéz találós kérdést :P

szerintem a para az ami nem oda illő...Kaparsz nézhetjük metafórának is ugy mondd....Kaparsz:próbálkozol,hajtasz érte stb...

Ez meg milyen kép?
"Talán hetek kérdése és jobb lesz minden,
Ne pörögd magad túl,koncentrálj a rímre."

Húhúúú,erre gondoltam hogy "szólni" fogtok...Akkor bennem is volt,hogy mit fogok rá válaszolni,most vlhogy nem ugrik be nagyon mi volt akkor bennem....
Talán az hogy ne csak mindig a "szarra" gondolj,meg hogy mi lesz,hanem amíg ezt a verset olvasod,gondolj magára a versre,mit akarok mondani és figyeld a ugymondd a rímeket(mert ha nem rímel egy vers,vagy szöveg akkor az egész nem ér semmit,nem lesz vers...)
Remélem érted mit akarok ugy ahogy :D


Folyamatosan fejlődsz. Ez is már jobb az első verseidhez képest.
Most már tényleg azaz érzésem, mintha verset olvasnék. A ritmusa már ahhoz közeli.

Ja és köszönöm a bíztató szavakat...Sokat gondolkodtam a gondolat c. vers után hogy nem fogok többet ide beírni,de ugy éreztem,tanulhatok a kritikákból ezért tettem be ezeket...:)
Szóval tényleg köszi,már meg van a fejemben az új vers,hogy miről írjak :P
(edited)

Én értem a kaparás szót értelmét, de ez nekem már szlengesnek hat számomra.