Subject: Suli

de basszus nézzetek már rá a mutatókra: a diplomások kétszeresét keresik az érettségizetteknek, és kisebb a munkanélküliség is köztük. akkor miről beszélünk?

lehet arról vitatkozni, hogy ki finanszírozza a képzést, milyen szerepet vállaljon az állam, milyen szakokra van szükség, de a diplomás túlképzés, a diplomás munkanélküliség egy legenda, mítosz. kell a diplomás ember a munkaerőpiacnak, és te emberként is jobban teszed, ha tanulsz.
(edited)

A mernokok es IT szakemberek jogaszok es esetleges meg a kozgazdaszok felhuzzak az atlagot, de nezz meg egy tanari (ok tehetik ki szvsz a diplomasok 40-50%-t, de ez hasrautes) vagy kezdo orvosi fizetest. Egy jobb szakmunkas joval tobbet keres naluk. Ne azt nezd, mennyire vannak bejelentve hivatalosan, hanem hogy mennyit visznek haza. A jo szakembert megfizetik, csak ezt nem szabad otthon bevallani, meg meg mellette fusizik is.

A mondandod masodik felevel ettol fuggetlenul egyetertek, nem art ha muvelodik az ember, csak legyen is ertelme.

kutatások sora állapította meg, hogy nagyságrenddel több a fizetése a diplomásoknak. én még azt is hozzátenném, hogy a statisztika talán alá is becsüli a különbséget. nézzük például az orvosokat: az egy dolog, hogy alig kapnak valamit hivatalosan, na de mi van a hálapénzzel?

én elhiszem, hogy van egy ilyen kép az emberek fejében, de azt se felejtsétek el, hogy mindenki szeret panaszkodni. a diplomásoknak meg van a lehetőségük, hogy panaszkodjanak a sajtón keresztül, meg mindenhol. na de kérdem én: a gázszerelőt szoktátok hallani panaszkodni? nem, mert nincs gázszerelő kamara, nem jelennek meg a tv-ben, sajtóban sehol.
néha a perspektíva bezavar. ne felejtsétek, hogy a diplomások hangosabbak is. a kutatások szerint viszont minden panasz ellenére könnyebben tudnak elhelyezkedni, és jóval többet keresnek.

tessék, akit érdekel a téma.
kertesi és köllő cikke a diplomák megtérüléséről:

http://epa.oszk.hu/00000/00017/00124/pdf/01kertesi-kollo.pdf

link

Hiába mondasz bármit, úgyis azt fogják mondani, ami a közhiedelemben elterjedt. Akik meg egyetemre mennek, nem teljesen hülyék, már ami a pályaválasztást illeti. Az utóbbi években a különböző szakokra történő jelentkezések megoszlása változott a valós munkaerőpiaci kereslet irányába (kevesebben jelentkeztek bölcsésznek, többen informatikusnak és mérnöknek), csak a képzés időtartama miatt évekbe telik, mire leköveti az oktatás a valós igényeket, így alakulhat ki egyes diplomás területeken hiány illetve túlképzés (+ természetesen az államilag finanszírozott helyek száma is deformáló tényezőként hat).

A szakképzett munkaerőre való igény megkérdőjelezését pedig semmi nem támasztja alá. A pénzügyi válságban sem elsősorban a képzettebb emberektől váltak meg a vállalatok, s összességében is náluk alacsonyabb a munkanélküliség.

A munkáltatók pedig éppen az egyre több diplomás miatt nem csak a végzettséget nézik, hanem annak milyenségét is, vagyis differenciálnak a diplomások között), s a mögöttes tudást is szokták vizsgálni. Ha előbb nem, munka közben kiderül.

A szakképzett munkaerőre való igény megkérdőjelezését pedig semmi nem támasztja alá.
Senki nem kérdőjelezte meg. Pontosan a minőségre próbáltam utalni azzal, hogy nem feltétlenül a mennyiség növelése az optimális megoldás.
A jelentkezések megoszlásának változása nem igazán mérvadó talán idén fordult elő először, hogy nem a kommunikáció szakra jelentkeztek a legtöbben. Ezt lehet pozitív jelként tekinteni, de tendenciaként nem.

A tanulás még senkinek sem vált a kárára, így ha több ember tanul (legyen az bármi), akkor az összességében az országnak is jó kell legyen, lévén a társadalom kvalifikáltabb lesz. Ez szigorú logika mentén belátható.
Ezt tudják a döntéshozók is minden társadalomban, azonban az a szomorú valóság, hogy a csóró állam nem tudja biztosítani a képzés forrásait.

A drasztikus felsőoktatási leépítés indoka sem a diplomások túlzott száma (hiszen ez hasznos a társadalomnak, de legalábbis semmiképp nem káros), hanem, hogy ennyit nem bírnak finanszírozni.

A jelenlegi magyar felsőoktatással az a probléma, hogy túl sok olyan szakmát képeznek, amelyre nincs piaci igény (vagy legalábbis jóval kevesebb kellene). Ezek számát kell lecsökkenteni és megnövelni azon szakok normáit, amelyre viszont van kereslet. És persze nem a jelenben kell gondolkodni, hanem kb. egy évtizeddel előre.

A felsőoktatás átalakítása én úgy érzem jelenleg még az ötletelés szintjén van, biztos, hogy nem ez lesz a végleges koncepció, de a végeredmény, teljesen mindegy milyen formában valósul meg, bizonyosan jelentős forrásmegvonás lesz.
Lehet, hogy rövidtávon betöm költségvetési lyukakat, de hosszútávon nem szolgálhatja a társadalom érdekeit.

A felsőoktatás átszervezésével majd azt kellene elérni, hogy a forrásmegvonás hatásait tompítsák és racionálisabb képzés kialakításával a társadalom képzettségi szintjének csökkenését ellensúlyozzák.

Nem igazán ugyanarról beszélünk.
Természetesen nem lehet azon vitatkozni, hogy mindenki a képességeinek és lehetőségeinek magfelelően a lehetőleg minél többet tanuljon.
Nem írtam sehol, hogy a diplomások számával lenne probléma én a minőséget hiányolom sok helyen azt viszont hadd kérjem számon ha már egyszer a mi pénzünkből fizetik.

Ezek számát kell lecsökkenteni és megnövelni azon szakok normáit, amelyre viszont van kereslet. És persze nem a jelenben kell gondolkodni, hanem kb. egy évtizeddel előre.

Igen de az sem mindegy, hogy milyen minőségű az a diploma. A kereslet nem csak szakokra hanem intézményekre is vonatkozik. Keresnek úgy munkavállalót, hogy valamilyen mérnököt keresünk kivéve bizonyos főiskola. Tehát abszolút nem elég csak a szakokat meghatározni.
Amit próbálok megértetni, hogy nem mindegy milyen színvonalon történik. Pl.:az utóbbi időszakban közgazdaságtant oktatnak mindenhol, mert úgy gondolták, hogy ezzel a szakkal lehet a legtöbb hallgatót odacsábítani. Véleményem szerint ezt úgy kellene szabályozni, hogy az az állami finanszírozást megtartani a kiemelt egyetemeknek, a többi helyen pedig teljesen önköltséges alapon indíthatna bárki bármilyen szakot.

Hogy a drasztikus leépítés mit takar nem tudom, de ismét sikerült elérni, hogy vita alakuljon ki valamiről, ami még nincs is.
Jelenleg tervezet szintjén is legalább háromféle variáció fut, az, hogy ezek közül melyik kerül elfogadásra, esetleg milyen kombinációban az még erősen kérdéses.
De itt akkor sem az a fő kérdés, hogy mi a egyetem neve, vagy, hogy hány intézménynek van egy vezetője. Valamilyen racionalizálásra szükség van, mert érzek némi pazarlást az intézményeknél.
(Kicsit hasonlít a helyzet az egészségügyre, ott is rengeteg pénz folyik be a rendszerbe, de valahol el is tűnik.)
Érdekes lenne megnézni például, hogy hány tanszék jött létre az utóbbi 15 évben, ahol három beosztott oktatónak van egy tanszékvezetője csak, hogy vezetői pótlékot kaphasson.

Az oktatás helyzetének megoldása nem a tömegtermelés. Alulról az általános iskolákkal kellene kezdeni, és majd ők kitermelik a megfelelő minőséget, és akkor lehet a felsőoktatás létszámát emelni.
De amíg a most oktatók bármilyen változást alapból elutasítanak addig ez elég reménytelen vállalkozásnak tűnik. Jobb ez a langyos víz mint ha esetleg felelősséget kellene vállalni az elvégzett munkáért. Mindig a béremelés a központi téma. Elismerve, hogy a bérek a pedagógus szakmában is megalázóan alacsonyak, de tudomásul kell venni, hogy csak béremeléssel nem lehet eredményt elérni, ráadásul fedezet sem nagyon van rá.
Alapvető probléma a pedagógusképzés (kiválasztás).
10-15 év múlva nem lesz reálszakos tanár.

tehát akkor te a magyar bálint által kitalált rendszert látnád szívesen?

ennek az a lényege, hogy a jobb egyetemek (ahova magasabb ponttal rendelkező diákok jelentkeznek) kapják az állami apanázst a többi egyetem meg fogadja a költségtérítéses hallgatókat (kiegészítve némi állami juttatással).

vagy hogyan képzeled hogy a "jobb egyetemeket" támogassa csak az állam. hogyan méred le az egyetemen folyó oktatás "minőségét". megvan ennek a módja, de most kifejezetten a te válaszodra vagyok kíváncsi mert úgy érzem itt frázisokat pufogtatsz.
(edited)

Évente jönnek ki a felsőoktatási intézmények rangsorai. nem csak nálunk de világszerte mérik elég pontosan meghatározott paraméterek szerint (oktatói összetétel, fejvadászcégek véleménye, munkáltatói vélemények, versenyeredmények).
Nem tudom Te mit látnál szívesen, mert a véleményed még csak különböző összeollózott cikkekben nyilvánult meg.

Nem tudom láttál-e, illetve van-e információd róla, hogy hol milyen képzés folyik és milyen színvonalon.
Továbbra is fenntartom, hogy aki arra érdemes támogassuk az oktatását a lehető legmagasabb szinten és színvonalon, de ahol a munkaadók kikötik, hogy egy bizonyos intézményben végzetteket nem veszünk fel ott megkérdőjelezném a létjogosultságot az állami támogatásnak.

Az én véleményem már több hsz-en keresztül olvasható azt hiszem elég világosan.
Kezdem provokációnak érezni amit írsz, illetve, hogy nem írsz semmit.
(edited)

megpróbálom akkor leírni én mit gondolok, csak egy két pontban:

- a diplomás túlképzésről, a túl sok egyetemről szóló diskurzus mese. én a további expanzió pártján állok, kell több diplomás, és folytatni kell az intézményi akkreditációt. az állam ezt a költségtérítéssel korlátlanul alakíthatná, ha merné. kell sok diplomás az országnak, és kell sok helyen egyetem is, nem igaz, hogy a centralizáltabb struktúra jobb. a centralizáció, racionalizáció és a túlképzés emlegetése mindig az aktuális kormány részéről merül fel, ezzel legitimálva a megszorítást.

- egy országba kellenek elit, meg nem elit egyetemek/főiskolák. kellenek tömegszakok, meg tudósképzés is. a vidéki egyetemek megszüntetése rossz döntés lenne.

- nem zárkózom el az egyetemi tandíj bevezetése elől. a kérdés a hogyan? én a szociálisan rászorulókat pozitívan diszkriminálnám tandíjmentességgel (tudom, hogy sok a visszaélés), a jól tanulókat meg ösztöndíjjal is támogatnám. aki ezen felül tanulni akar, az fizessen érte.
és ne a felvételikor derüljön ki, hogy kit támogat az állam, és kit nem. legyen dinamikus a rendszer. az egyetemi teljesítmény határozza meg, kit támogatunk és ki fizessen. ez versenyt teremtene az egyetemen belül is.

- nincs olcsó, és jól működő oktatási rendszer. a jól működő oktatási rendszer drága, és azt valakinek finanszírozni kell. vagy tandíjból vagy az államnak. lehet ezt akárhogy hívni, a költségek lefaragása megszorítás, ami biztosan nem eredményez jobb minőséget. klebelsberg sem arról híres, hogy "racionalizálta" az okatást, hanem hogy sosem látott mennyiségű pénzt harcolt ki egy jobb iskolarendszer létrehozására.
és ha már a tömegképzés problémájáról beszélünk, akkor azért jegyezzük meg, hogy kevés az oktató, rossz az intézményi háttér, vagyis befektetni kell az oktatásba nem "racionalizálni" azt.
(edited)

Akkor biztos félreértettem ezeket a hsz-ket:
"bcsaba » zastarovje
Ne mindenáron kell a sokadik fölösleges bölcsészt, jogászt, közgazdászt képezni állami pénzből. Itt a hangsúly a fölöslegesen van. Írhattam volna orvost is, de az kicsit más téma.

gyenge » zastarovje
Alatta vagyunk az europai atlagnak de meg igy is sok nalunk a diplomas. meghozza azert, mert sokan csak azert diplomaznak, mert addig sem kell dolgozni, de a diplomaja nem er semmit, mert altalaban tulkepzett ertektelen vagy telitett szakokon diplomazik a nagy tobbseg."

"A jelentkezések megoszlásának változása nem igazán mérvadó talán idén fordult elő először, hogy nem a kommunikáció szakra jelentkeztek a legtöbben. Ezt lehet pozitív jelként tekinteni, de tendenciaként nem."

nem csak a legnépszerűbb szak kilétére gondolok itt, hanem az egyes szakokra jelentkezők időbeli változására. Péládul a bölcsész és jogász szakra jelentkezők száma csökkent a tavalyi évhez képest, amennyiben pontosak az információm.

"és ne a felvételikor derüljön ki, hogy kit támogat az állam, és kit nem. legyen dinamikus a rendszer. az egyetemi teljesítmény határozza meg, kit támogatunk és ki fizessen. ez versenyt teremtene az egyetemen belül is."

Dinamikus a rendszer. Legalábbis nálunk van mozgás a támogatottak körében. Tanulmányi eredmény alapján a legjobb költségtérítéses hallgatók és a legrosszabb államisok helyett cserélnek egymással, így változik a támogatottak köre.

felvin megneztem, 2009-es adatot talaltam. Mesterkepzesre pl meg mindig tanart vesznek fel a legtobbet. Ehhez meg hozzajonnek a kirakat szakok, meg azolyan szakok amikkel szinten csak tanarnak mehet az ember vagy nem csak annak, de altalaban az lesz a delikvensbol.
Ez nem hiszem, hogy az orszag fellenduleset szolgalja.
Az is teny, valoban hirdetnek ugy allast, hogy -nevezzuk neven- kiveve: Gabor Denes foiskolaban vegzett informatikus...

én megszüntetném az összes költségtérítéses helyet.csak azt támogatnám ami hiány.a bölcsészeknek egy fillért se.(én is az vok)fölöslegesen támogatunk olyanokat aminek nincs értelme.szakmunkásokat kellene támogatni mert ott az oktatás egy nagy nulla.(ott is végeztem)tudom mi a különbség.persze vitatkoztok hogy így támogassák meg úgy mert oda jártok vagy fogtok de mikor kijöttök semmihez se ért a nagy többség csak a bulizáshoz és íváshoz:)ezért fölöslegesen járnak oda:)mikor kellene egy szakmunkás az meg nincs ha van az meg aranyárban melózik:)ezért felesleges ennyi diplomás.

Nemrégen én is találkoztam olyan álláshirdetéssel ahol ott volt ez a bizonyos mondat :)