Subject: Mi lett veled Arszák?

lelked rajta, hogy elítéld az öngyilkosokat. durkheim nem ítélkezett felettük, ő egyszerűen csak megmutatta, hogy mit kell tenni, hogy csökkenjen az öngyilkosságok száma. nem ítélkezett, hanem tett is valamit, hogy a probléma megoldódjon.

én el akarom kerülni, hogy még több ábel legyen. ez az én erkölcsi célom.
a társadalmi problémák megoldásához (márpedig az iskolai vérengzések, mint az öngyilkosságok száma is ilyen társadalmi kérdés), meg kell érteni a probléma társadalmi gyökerét.

magyarázás, kifogás: nekem is annak tűnik, hogy a problémát egyoldalúan ábelre kened, miközben nem látod, hogy egyre több ilyen ember van, aminek megvannak a társadalmi okai (család, iskolarendszer, pszichiátriai ellátás). azzal, hogy ezt egyéni hibának állítod be, épp te magad odázod el a megoldást. ha látnád hogy ő miért jutott el idáig, meg lenne a lehetőség arra, hogy tegyünk ez ellen.

keresztapád egy szerencsés ember, nyilván szerető családban élt. vannak akik nem ilyen szerencsések. ábel is közéjük tartozott. ezzel nem mentegetni akarom, vagy azt mondani hogy erkölcsileg helyes amit tett, csak megérteni, hogy jut el egy ember idáig, hogy többé ne fordulhasson elő.

mert én magam dönthetek, ahogy más is.

nem haldoklókról van szó, hanem azokról, akik öngyilkosok lesznek. ők nem feltétlenül haldoklók... az élet egy egyszeri ajándék, aki csak úgy eldobja, az megérdemli. aki pedig el akarja venni másét, az nem ember...

továbbra is félreértesz: semmi olyat nem modntam, hogy ezeknek nincs háttere vagy hogy én letojom és nem segítenék. ezt szajkózom sokadjára: jómagam is beszélgettem többször Ábellel és próbáltam segíteni vagy hatni rá. Őt ez nemérdekelte, legfeljebb részben. Van, akin lehet segíteni, de ő kifejezetten nem akarta. Ennek már semi köze ahoz, hogy miféle háttere van, nem kell itt semmit megérteni. Ezt már ő választotta. Azt, hogy ő márpedig így cselekszik. Minden fontosat megkapott, ahoz, hogy változtathasson (tanulási lehetőség, jó állás ígérete, barátok...).

szép a tenni akarás, de az, hogy gyilkos hajlammal szabadon engednek valakit, aki csak még frusztráltabb lesz (ahogy te is mondtad) nem segítség és nem az ilyen esetek megelőzésére utal, szolgál... nekem azt sugallja, hogy csak nyugodtan, legalább híres leszel..

ahhha.
és szerinted a döntést ki hozta meg? nyilván ábel.

vagyis az ő személyisége. az a személyiség, amelyik súlyos önértékelési gondokkal küzd, erősen frusztrált, elkényeztetett, apakomplexusa van, súlyosan neurotikus, kissé skizofrid. emögött (vagyis a döntését meghatározó személyiség mögött) nem látod azokat a problémákat amik idáig vezettek?

a döntés nem a semmiből jön, hanem pont a beteg, 22 év alatt kialakult személyiségéből következik. ez nem olyan dolog, amiből ki lehet lépni.

ha itt arról lenne szó, hogy Ábel zárkózott és sokszor depressziós, azt mondom, persze.

de itt emberéletekről van szó. tiédről, enyémről, hozzátartozónkról, ki tudja?? márpedig egy ártatlan ember életének elvételéhez senkinek (igen, önmagának sem) nincs joga! erre nem mentség betegség és semmi más sem. ő pedig ölni akart. és büszke erre.

csak egy konkrét eset ábelről:

- ábel mindenért a környezetét tette felelőssé
tudod ennek is megvan a maga oka. egyszer beszéltem az édesanyjával. sokkoló volt. az ahogy ábelről beszélt. tényleg úgy beszélt róla mint egy kis csodabogár, akiért viszont hihetetlenül aggódott. egy ilyen szinten elkényeztetett ember nyilván sokkal egocentrikusabb, és egy ilyen ember, akit otthon burokban neveltek, nyilván a külvilág kritikáját sokkal kevésbé képes kezelni.

az is az ő döntése volt akkor, hogy gyűlölte a környezetét? nyilván a neveltetése legalább annyira oka az egocentrizmusának, és annak, hogy mások kritikáját nem tudja elviselni.
ezek szocializált, belenevelt dolgok, nem döntések.

tudod ezen is sokat gondolkoztam.

én is úgy voltam vele, hogy senkinek nincs joga mások felett ítélkezni. főleg nincs joga mások élete felett dönteni. ezt milliószor mondtam ábelnek is.
de ugyanakkor azt is nehéz lenne cáfolni, hogy az éremnek két oldala van, és ő is nagyon súlyos dolgokat kapott mások részéről. volt azért része meghurcoltatásban rendesen.

persze tudom, hogy a két dolog ég és föld. mást kinevetni, kigúnyolni nem ugyanaz, mint mást megölni. ez utóbbi ezerszer súlyosabb. és a problémáit, másokkal való együttélést meg kell tanulnia.
de tudod valaha ő is ártatlan volt, akival szülei, iskolatársai b@sztak ki, aki felett ítélkeztek, akinek az életét tönkretették.

tudod mostanában döbbentem csak rá, ennek az esetnek a kapcsán, hogy bűnös és ártatlan oldal néha megfordul. nem is olyan egyszerű eldönteni ki hol van. ábel is ártatlan az esetben, ő is szenvedett, mint azok az ártatlanok, akiket meg akart ölni.

ezzel a beleneveléssel én nem értek egyet. az ember mindig lát egy bizonyos normát, nem csak a családját. nyilván függ egy bizonyos szintű intelligenciától is, hogy képes e választani, de épp Ábelnek volt ez meg. az én szüleim elválnak, faterom csalárd volt. állandóan veszekedtek, fater képtelen bánni a gyerekekkel, nem tud nevelni, csak veréssel és káromkodással, anyám erősen hisztis típus. fater arra nevelt, hogy tapossak el mindenkit, hogy minél előrébb jussak, ne barátkozzam a "pór néppel".
ezek után én meg gyerekekkel foglalkozom, nem csaltam meg még egyik barátnőmet se soha (egy 5 és jelenleg egy 4 éves kapcsoaltban sem). ha tudok, a mai napig segítek bármelyik barátomnak, átadom a helyet az öreg néninek a buszon, stb...
katolikusnak neveltek, de nem hiszek, illetve nem érdekel isten, ha van, ha nincs, velem még nem beszélt...
a neveelés egy dolog, de mindenki maga alakítja az életét, amennyire csak lehet. van aki megadja magát, van aki kitör. Ábelnek meg volt mind az agya, mind a lehetősége erre. én ezért vagyok rá dühös...

kit nem csúfoltak? kit nem értek csalódások? nekem soha nem fordult meg a fejemben, hogy megöljek valakit... nem teregetek bővebben családi szennyest, de nekem is voltak problémáim gyerekkoromban... :)

és Ábel ne maz őt bántókat akarta megölni.. hanem akit épp talál. szerinte őt mindenki bántotta. ez lényegében még csak nem is bosszú, simán gyilkosság :S

látom nem akar benned összeállni a kép, mert még nem tudsz róla eleget. :)
na mindegy. nekem is sok beszélgetés kellett hozzá, meg ábel börtönbekerülése, hogy átgondoljak, és átértékeljek bizonyos dolgokat.

azok az érvek, amiket ti mondtok egykor az én számból is elhangoztak. most is inkább fogadatlan prókátor voltam, mert én valahol a két véglet között érzem magam.
sajnálom és érteni vélem ezt a srácot, ugyanakkor amit tenni akart belőlem is olyan reakciókat vált ki mint sokatokból. és higgyétek el én könnyebbültem meg a legjobban, mikor meghallottam hogy börtönbe került. nyomott a lelkiismeret amiatt, amit tudtam róla.

nade ha így érzel, akkor nemértem az első bekezdésed. Én is ugyanígy vagyok. ha hallok a hírekben egy pedofilrol, vagy mondjuk hallom, hogy elkapták a Cosma gyilkosokat, akkor totál letojom, hogy milyen családi körülmények között nőttek fel. azt kapják, amit megérdemelnek.
a példáimmal arra céloztam, hogy más is volt ilyen helyzetben, mégis tudott másképp is dönteni. és hangsúlyozom: Ábel intelligens ember volt, nem féleszű. ha valaki nem hagyja, hogy segítsenek rajta, akkor arról ő döntött, nem más.

csupán a probléma megközelítése más.

te azt gondolod, hogy a bűnözés egy egy egyéni döntés eredménye. ebben részben igazad van. nem mindenki ugyanúgy reagál ugyanarra a problémára. vannak jó családban felnövő lecsúszott alakok, meg rossz családból kiemelkedni képes emberek.

most kicsit leegyszerűsítem, mert regényt nem írhatok:
én ennek ezt az egészet, mint rendszert értelmezem, nem vitatva, hogy nem minden rossz sorban élő ember válik bűnözővé, vagy pszichésen beteggé. viszont minden rossz sorban élő ember potenciális bűnöző. vagyis ha valaki rossz családban nő fel, sokkal nagyobb eséllyel lesz börtönviselt, mint aki egy átlagos középosztályi családban nő fel. vagyis a bűnözés oka - kicsit leegyszerűsítve persze az egész problémát - ki honnan jött. ha el akarjuk kerülni, hogy a bűnözés tovább nőjön, akkor ezeknek az embereknek kell olyan feltételeket biztosítani, olyan segítséget nyújtani, olyan speciális figyelmet szentelni, hogy ne váljanak tényleges bűnözővé.

azzal, hogy a jelenséget egyéni hibának állítod be, mintha mindenki dönthetne saját sorsa fel - ami részben igaz, csak nem mindegy milyen alternatívák közül kell választanod -, épp azt gátolod meg, hogy a probléma okát értsük meg.
tegyük fel: ma magyarországon 100 potenciális ábel van, aki hasonló pszichés betegségekkel, sérülésekkel rendelkezik. ebből 1-2 fogja tényleg véghezvinni ezt a tettet. ha elérnénk, hogy hogy csak 10-20 potenciális ábel legyen, akkor már sokat tettünk azért hogy ne történjen olyan tragédia, mint pécsett. és az hogy melyik 1-2 emberből lesz olyan, aki tényleg véghez is viszi, szerintem nem "szabad döntés" eredménye. a legsúlyosabb, segítséget nem kapó emberek jutnak el idáig. szerintem nem látod, hogy ábelnél mennyire halmozódtak a problémák. család (külön sztori lenne az anyja és az apja hiánya), neurózis és skizofrénia, testi betegség, iskolai meghurcoltatások tiniként. ő a potenciális ábelek közt a legsúlyosabbak közé tartozik ezért jutott el idáig, nem azért mert ő így döntött.

Viszont azzal, hogy leegyszerűsíted a potenciális bűnözők fellelőhelyét a "ki honnan jött" témára szvsz nagy bakot lősz. Én legalábbis minimum 50-50%-ra tenném. Mivel bűnözést írtál, nem emberölést: nézd meg a politikusokat, különböző irányítókat (BKV, bankok, stb...). A angyrészük már kölyökként is olyan gazdag volt, hogy nem tudott unalmában mit tenni.

Ábel meg kapta a lehetőséget. Lehet, hogy Te mindenkin segítenél, ami szép is ,csak van olyan, aki ezt marhára nem kéri, mint most ő is. Márpedig ez esetben nincs választási elhetőség, számára minden büntetés úgyis. Megelőzni az ilyet már nem lehet, úgy, ahogy te írod, gondolod, az már utópia... Sajnos ez van. De gondolom érzed súlyát: ha te ennyire jól ismerted, már rég szónod kellett volna valakinek, ez lett volna segítség. És gondolj bele: azt állítod, hogy én nem ismerem, nem akarom megismerni. Lépj tovább a 3-as lépésre: megtette. Az áldozatok hozzátartozói szerinted mit szeretnének majd? Mit és kin kérnek majd számon? Érdekli majd őket a családi körülménye? És jogosan éreznek majd így.

Kicsit olyan ez, hogy mivel ismered, aféle médai-hajhász kórba estél vele kapcsolatban. Rengeteg ilyen gyerek, felnőtt él csak hazánkban is. Potenciális gyilkosnak is hívhatóak. De ők nem jutottak el és 99%-uk nem is fog eljutni erre a szintre, mint Ábel, mert ők elfogadták a segítséget vagy megoldották maguk. Ezt az esetet felfújták a médiában, mert nemrég volt a pécsi történet. Naponta, de legalábbis hetente visznek be embereket hasonló tervek miatt, csak erről mi nem tudunk.

Én sajnálom, mint barátot, de mint embert nem. Nem érdemel kivételezést és tettére (annak tervére) nincs mentség.

Hangsúlyozom: segíteni annak lehet, aki hagyja! Ábel egy beszámítható, értelmes ember. Nagy ritkán nem. De hatalmában állt elfogadni a segítséget. Nem tette.

2 napon át tartó huza-vona után a végére értem ennek a topiknak. én veled értek egyet Böcse.

zastarovje: te már kicsit inkább az elvakult jótevőt mutatod felénk. engem is ért rengeteg negatívum és ma is érnek... pl. 2 napja kirúgtak az állásomból a személyiségem miatt, mégse akarok bosszút állni, mert ebből is tanultam, hogy nekem kell változnom, nem másoknak kell változniuk miattam.

Őt folyamatosan érte, nem nagyon volt olyan akihez fordulhatott volna a problémáival.

a barátai, a pszichológus? gyerekkorában a szülei? hisz szerették.