Subject: Magyar válogatott

én nem értem az ilyen huszti féléket...örüljön,hogy ott lehet...főleg úgy,hogy a zenitben alig szimatol az öltözői levegőből...bár meg sem kellett volna,hívni,pont az előbbiek miatt...köszönjük szabolcs,de mi is sokan gondoljuk úgy,hogy ne legyél mostanában válogatott,előbb bizonyíts!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Én régen már annak örültem, ha a helyi felnőtt csapatban, már a kispadon ülhettem. :)

Aztán nem bírtad elviselni a kispadon ülést és bíró lett belőled :)
Ott csak nagyon ritka esetben van csere a meccs közben :D

Elviselni elviseltem, de tény, hogy Megye II-ből már nem nagyon juthatok fel játékosként. :D
Hülyeként már annál inkább :)

Huszti hivatalos közleménye, nem kedvelem, de rengeteg igazság van benne:

„Elszomorít, hogy azt olvastam egyik-másik internetes sportoldalon, hogy kedden földúltan távoztam a Szusza Ferenc Stadionból, azt pedig egyenesen fölháborítónak tartom, hogy a pepsifoci.hu azt állítja cikkében: azért voltam feldúlt, mert nehezen dolgoztam fel a mellőzöttséget – mondta Huszti Szabolcs. – Elhiszem, sokakat meglepett a döntésem, pedig nem hirtelen felindulásból határoztam el, hogy lemondom a válogatottbeli szereplést. Nem a moldávok elleni meccs után született ez a döntés, ha a pályán vagyok s - mondjuk - két gólt szerzek, akkor is ugyanígy teszek.
Először akkor fogalmazódott meg bennem ez a gondolat, amikor az angolok elleni mérkőzést megelőző edzésen a szakvezetés azzal vádolt, hogy motiválatlan vagyok. Rólam, aki mindig a maximális odaadásra törekedett azt feltételezte Egervári Sándor, hogy lélektelenül készülök. A barátságos összecsapás után már jeleztem néhány társamnak, hogy nem szimpatikus nekem az a légkör, ami a csapat körül kialakult, a svédországi Eb-selejtező pedig végérvényesen rádöbbentett, nem tetszik az az út, amelyen járunk.
Tiszta a lelkiismeretem, mert a véleményemet – amit eddig, s amit a következőkben elmondok – személyesen Egervári Sándorral is megosztottam. A Moldova elleni összecsapás után jeleztem a kapitánynak, hogy szeretnék néhány percet az idejéből. Négyszemközt beszélgettünk. Elmondtam neki, hogy sajnos az utóbbi időben kevés szerepet kapok a klubcsapatomnál, ezért a jövőben a Zenitre kívánok koncentrálni, ott kiharcolni, hogy stabil csapattag legyek – ezzel pedig megkönnyítem az ő dolgát is, nem kell, hogy számoljon velem a kerethirdetéseknél, nem kell, hogy megmagyarázza, mi az oka a mellőzésemnek…
Sanyibá’ a meccshiánnyal magyarázta, hogy nem jut nekem főszerep a válogatottnál, amit el is fogadok, ugyanakkor azt nem tartom korrekt húzásnak, hogy több társamnál nem veszi figyelembe, milyen és mennyi szerep jut az adott futballistának az egyesületében. Való igaz, az utolsó két Zenit-mérkőzésen nem kerültem a kertbe, de majd száz Bundesliga, körülbelül húsz francia és jónéhány orosz bajnoki s nemzetközi találkozó van a hátam mögött – míg aki kezdőként jut szóhoz a válogatottnál, sosem játszott külföldön, vagy még felnőtt meccse se nagyon van. Mondjuk érdemes megnézni, Van der Vaart, vagy Huntelaar úgy húzóember a hollandoknál, hogy az elmúlt évben perceket kaptak a klubjukban. Klose pedig úgy volt gólzsákja Németországnak a világbajnokságon, hogy nem volt stabil helye a Bayernben, de Podolski válogatottbeli szerepe sem attól függött, milyen szerep jutott neki annak idején a müncheni együttesben.
Ezért mondom, fura, hogy egy Hajnal Tamást, akinek eddigi teljesítményét Németországban nagyra értékelik; egy Vanczák Vilmost, aki évek óta alapember Svájcban; vagy éppen egy Huszti Szabolcsot, akit minden állomáshelyén megbecsültek, olyanok helyettesítenek, akik a gyengébb színvonalú magyar bajnokságban szerepelnek. Én nem fogok visszatérni az NB I-be, nem igazolok a Videotonba, hogy sztenderd válogatott lehessek. Alig vártam, hogy kikerüljek külföldre és azt tanácsolom minden magyar focistának: amint lehetősége van, igazoljon ki, mert ég és föld a különbség a hazai és a külföldi labdarúgás között. Azt hiszem, mindezt alátámasztja, hogy a Vidit egy Maribor simán kiejtett az Európa-liga-selejtezőköréből, a Basel pedig könnyedén átgázolt a Debrecenen – hogy csak a jelenlegi állapotokra mutassak rá.
Én mindig híve voltam a pozitív hozzáállásnak, éveken át hangoztattam, az eredményhez szüksége van a válogatottnak a szurkolók és a média felöl érkező támogatásnak, de ami most zajlik, annak köze nincs a realitáshoz. Az hülyítés. Az nevetséges. Simán kikapunk Svédországban, de dicsérjük az első félidőt, miközben momentumunk sincs - a házigazdáknak pedig ziccerei egymás után. A meccset közvetítő riporter dicshimnuszokat zeng a produkcióról, egekbe emel játékosokat, a stúdióban ülő szakkommentátorok pedig fényezik az edzőt és fejlődésről beszélnek. Szerencsével, kínkeservesen megverjük Moldovát és elégedetten értékelünk. Tavaly, amikor oda-vissza felülmúltuk a moldávoknál jelentősen nagyobb erőt képviselő Albániát, akkor természetesnek vettük a sikert. És hiába álltunk helyt becsülettel Svédországban, s játszottunk jobban egy félidőn át ellenfelünknél a vb-selejtezőn, kizárólag a végeredmény, a 2-1-es vereség volt a téma. Holott aközött a stockholmi és a múlt pénteki negyvenöt perc között hatalmas volt a differencia. Persze, tiszta sor, hogy egy külföldi trénernek nehezebb elfogadtatni magát egy idegen országban, de Erwin Koemant végig bírálták, most, hogy magyar edzőnk van, most aztán határtalan a türelem.
Azt is elmondtam Egervári Sándornak, hogy érdekesnek találom Mezey György szerepét. Amikor hazaértünk Stockholmból, gratulált a Vidi-játékosoknak, majd meglátta Cvitkovics Pétert, tőle azzal búcsúzott: „Magának majd a keddi meccs után”. Aztán Peti valamiért kezdőként kapott helyet a gárdában, úgy, hogy az azt megelőző két meccsen még a keretbe se került. Angliában azzal indokolta a kihagyását a kapitány, hogy nála az értékrend számít, és abban Hajnal és Huszti előrébb áll... Állt – ezt már én mondom… Amikor ezt felhoztam, Sanyi bácsi azt mondta, hogy ez csak véletlen egybeesés. Arra viszont szerintem nincs magyarázat, hogy amikor én otthagytam a válogatottat, akkor féléves büntetést szabott ki rám a szövetség, Gera Zolit pedig nagy csinnadrattával hívta vissza az MLSZ – miután csapatkapitányként otthagyta Dániában a társaságot. Ráadásul Juhász Rolandtól hirtelenjében elvették a karszalagot és az visszakerült Zolihoz. És most még véletlenül sem Gerzson ellen szólok, ő régóta barátom, átbeszéltem vele ezt a témát, ismertettem vele a véleményemet, pusztán arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy a válogatottnál jelenleg nem azonos a mérce.
Szóval bőven akad olyan dolog, ami véleményem szerint nem normális, és sajnos rajtam kívül több játékosnak is feltűntek ezek az érdekességek – más kérdés, hogy én úgy határoztam, ezt nem tartom magamban. Nem szeretném, hogy a döntésemmel lavina indulna el, ugyanakkor azon sem lepődnék meg, ha a jövőben más is felállna.
Aki ismer, tudja, milyen fontos szerepet töltött be az életemben a válogatott, büszke vagyok az eddigi ötvenegy meccsemre, különösen, hogy az ötvenediket a Wembleyben értem el, ugyanakkor sajnálom, hogy ilyen körülmények között, ilyen módon fejezem be a nemzeti csapatban való szereplést. Átgondolt, megfontolt döntést hoztam, mert úgy vélem: karrieremből így tudom a maximumot kihozni, ráadásul úgy ítéltem meg, ha rávilágítok a csapat háza táján lévő problémákra, azzal a magyar futball ügyét is szolgálom.”

hmmm. Ebben van nagyképűség, túlzás, igazság.
nagyképűség: azért ne hasonlítsunk egy Huntelaart, egy van der Vaartot, vagy éppen egy Miroslav Klosét magunkhoz...

túlzás:Sztem teljesen reális az, hogy egy hazai edzőt jobban istenítenek, mint egy külföldit. Miközben 10milliós fizetést adunk egy Koemannak, addig Egervári a feléért is tudja hozni ugyan azt a játékot.
Másik: Rendben van hogy ez előtt gördülékenyebben ment a játék, de azt gondolom, hogy a kommentátorok is meg a szakértők is a mutatott játék alapján indulnak ki. Bár ezen a két meccsen elég gyengék voltunk, anglia ellen sem áltunk be védekezni, ahogy azt az eddigi években tettük. Emlékezzünk csak arra, hogy Portugáliában nyerni kellett volna, erre 11 védekező szellemű játékos ment ki a pályára.

igazság: Sajnos nagyon nagy a különbség a külföldi és a hazai szinvonal között. De tartom azt, hogy külföldön se minden arany ami fénylik. Az edzésben látok elmaradottságot, de úgy érzem, hogy a magyaroknak van az egyik legnagyobb játékintelligenciájuk.

Mondjuk azt a kijelentést nem tudom kezeli, hogy a keretben vannak még páran...
Itt valószínű hogy az agyonfizetett ,,sztárjainkról" van szó.
Fülöp, Juhász, esetleg Király
Juhászban biztos vagyok vmiért.



(edited)

a srác nyafoghat, kapálódzhat, érdekes módon Zenitben nem teszi meg, pedig ott is érdekes, hogy mellőzik... nem lehet a két eset között összefüggés? azaz hogy momentán harmatgyenge teljesítményt nyújt hónapok óta. naná, hogy fáj neki ,hogy egy kis tejfelesszájú Koman kiszorítja a csapatból.
különben meg abszolút nem szimpatikus, hogy másokat pocskondiáz, de ő közben mindent megtesz a válogatottért úgy, hogy lelép. hát muhaha.
különben meg mit csodálkozik pl Czvitkovics esetén? sokan akarták már a csapatban látni, hogy ki legyen próbálva és úgy vágtunk neki a sorozatnak, hogy építkezünk (persze megint, mert eddig nem sikerült, a hannoveres sztárunkkal se). mondhat itt igazságokat, de az egész huszti hiszti. kikerült innen is a csapatból és a küzdés helyett elvonul megsértve. Zenitben persze nem teheti meg a fizu miatt...

"hmmm. Ebben van nagyképűség, túlzás, igazság.
nagyképűség: azért ne hasonlítsunk egy Huntelaart, egy van der Vaartot, vagy éppen egy Miroslav Klosét magunkhoz..."

Nem hasonlította magához őket, csak példát mondott arra, hogy más felfogással is sikeres lehet a válogatott. Amúgy nálunk úgyis lesznek olyan játékosok a kezdőben, akik nem alapemberek a klubjukban, mivel nemzetközileg is jegyzett csapatokban kb 2,5 játékosunk tud alapember lenni(a két egész: Juhász és Dzsudzsák a fél Gera). Szóval egyszerűen betarthatatlan, amit Egervári mondott. Amúgy Huszti véleményének 2. felével különösen egyetértek. Épp ezeket mondtam eddig is.

A külföldi és hazai szemléletbeli különbség: Gulácsit személyesen ismerem, miután Angliába igazolt, jóval erősebb "kigyúrtabb" lett, mint előtte volt.

igen ez van ha hazajönnek az agyonfizetett ,,sztárjaink", ahogy az előző kommentemben leírtam

Dehogynem:) Hát ezzel azt akarta mondani, hogy neki is kezdeni kéne, mert ő itt ,,nagy sztár".
Csakhogy a Koman srác jóval jobb, Dzsudzsák jelenleg játékban van, Gerát visszasírtuk, és Cvitkovics van még. Akkor hova tegyük?

Nem írta sehol, hogy neki kezdenie kéne. Amúgy a felsoroltak közül Dzsudzsák játszik az ő posztján, aki valóban jobb nála. Amúgy Dzsudzsákot lehetne a jobb szélen is játszatni, könnyebben kerülne lövő pozícióba.

persze, merő jóindulatból, a válogatottért teszi. tette ezt anno is... és pont, mikor pocsék formában van és nem játszik a csapatában se...
Dzsudzsák és Huszti olyan mint Gerrard és Lampard, 20/1 meccsen tudnak együtt játszani, mert ugyanaz a posztjuk. A jobb oldalas Dzsudzsák vagy Huszti egyszer sem vált be még.

De, a hollandok ellen. :) Legalábbis Dzsudzsák jobb oldalról lőtt gólt (megjegyzem Torghelle csodálatos gólpassza után). Huszti hiányát meg én se sajnálom, nem igazán kedvelem, de van igazság a véleményében.

20/1... :)
Persze hogy van. Mintha azt írnám, hogy a fű zöld és az ég is kék, mióta magyar edző van a padon! Általános dolgokkal dobálódzik, amelyek minden válogatottnál előfordulnak. Nálunk Huszti a primadonna...

Ezek az igazságok:

"Sanyibá’ a meccshiánnyal magyarázta, hogy nem jut nekem főszerep a válogatottnál, amit el is fogadok, ugyanakkor azt nem tartom korrekt húzásnak, hogy több társamnál nem veszi figyelembe, milyen és mennyi szerep jut az adott futballistának az egyesületében."

"Simán kikapunk Svédországban, de dicsérjük az első félidőt, miközben momentumunk sincs - a házigazdáknak pedig ziccerei egymás után. A meccset közvetítő riporter dicshimnuszokat zeng a produkcióról, egekbe emel játékosokat, a stúdióban ülő szakkommentátorok pedig fényezik az edzőt és fejlődésről beszélnek."

"Arra viszont szerintem nincs magyarázat, hogy amikor én otthagytam a válogatottat, akkor féléves büntetést szabott ki rám a szövetség, Gera Zolit pedig nagy csinnadrattával hívta vissza az MLSZ – miután csapatkapitányként otthagyta Dániában a társaságot. Ráadásul Juhász Rolandtól hirtelenjében elvették a karszalagot és az visszakerült Zolihoz."

- pepsifoci.hu - Dr. Mezey György, a Videoton szakvezetője újabb bejegyzéssel frissítette vidi.hu oldalon vezetett blogját. A tréner ezúttal a magyar edzői kar sajnálatosan alacsony népszerűségével foglalkozik.

– Rajtam kívül nyilván számos magyar „rajongója” van Alex Fergussonnak, s ez fel is veti bennem azt a kérdést: mit rontottunk el mi, magyar edzők? Úgy látom, sajnos nagyon elfajult a magyar futballedzők megítélése. Nehéz is erről írni. Úgy tűnik, a honi közvélemény csodát lát a külföldi trénerekben, ezért is szorgalmaztam annak idején, Lothar Matthäus Fehérvárra hozatalát – kezdi Mezey, majd bővebben is boncolgatja a jelenség okait.

– Valahogy a „magyar edző” titulus olyan gátakat épít fel az ember körül itthon, amelyet lebontani igen nehéz, s így a közönség bizalmát is nehezebben lehet kivívni. Nálunk régebben egyenesen divat volt az edzőbe rúgni: minél szellemesebben tudott szidni minket valaki, annál nagyobb terjedelmű megjelenésre számíthatott a médiában. Ma is az a helyzet, hogy egy külföldit jobban engednek kibontakozni. Ha egy itthoni elkövet két hibát, másnap már nem kell tovább edzenie a csapatot. A külföldiek esetében viszont nagyobb a tolerancia. Mindennek az lett a következménye, hogy a honi trénerek rettegnek, beszűkültek és arra vannak kihegyezve, ki és hogyan határoz a sorsáról - legyen az vezető, játékos, vagy éppen a média - és aszerint „forognak”. Így aztán nagyon kevés magyar tud annyira stabilan teljesíteni, hogy aztán más bajnokságokba is kijusson, vagy sikeres legyen – vélekedik a szakember.