Subpage under development, new version coming soon!
Subject: A pénz világa
Ez többször felmerült már a közigazgatásban. Ésszerűen kivitelezni nehéz és amúgy mi alapján tennéd meg? Lakosságszám? Összevont településeket is lehetne létrehozni, de akkor helyi szinten a közigazgatási közszolgáltatások igénybevételéhez sok helyen még többet kéne utazni. Az ötlet maga nem rossz, de attól még nem lenne hatékonyabb a rendszer, csak kevesebb szereplős, viszont több feladat is lenne egy-egy önkormányzatnál. Márpedig ma sem győzik már olykor sok helyen (legalábbis ezt mondják állandóan), ha meg ilyen lépésre sor kerülne, akkor erre hivatkozva el tudom képzelni a további alkalmazotti létszám-csökkentést. Az meg abszurd.
KIM közlemény
sajnos elképzelhető, hogy a kisebb települések (3000 fő alatt) önkormányzatát felszámolják. miközben a portákat, vasúti szárnyvonalakat megmentették az önkormányzatok mennek a levesbe.
sajnos elképzelhető, hogy a kisebb települések (3000 fő alatt) önkormányzatát felszámolják. miközben a portákat, vasúti szárnyvonalakat megmentették az önkormányzatok mennek a levesbe.
Kifejtenéd, hogy miért "sajnos"?
Szeretném tudni, hogy ebben mi a pro és a kontra :)
Szeretném tudni, hogy ebben mi a pro és a kontra :)
Razak [del] to
Jordi
Köszi!
Közben olvasom zasta linkjét.
Mondjuk Rétságot nem csípem annyira, de hátha normálisabbak lesznek :D
Közben olvasom zasta linkjét.
Mondjuk Rétságot nem csípem annyira, de hátha normálisabbak lesznek :D
Hát igazából ha kevesebb szereplős lenne, az véleményem szerint nem lenne gond, mert oda már egy tapasztaltabb gárda kerülne és talán gyorsabban tudnánk ott intézni az ügyeinket.
Pl.:
Ma hallottam egy helyi pletykát:
Itt a helyi önkormányzatnál beszigorított a jegyző. Az alkalmazottak nem mehetnek munkaidőbe fodrászhoz. :D
Most erre mi szükség van, ha az alkalmazottak munkaidő alatt ráérnek fodrászhoz menni? Ezért tartsunk fel egy önkormányzatot?
Pl.:
Ma hallottam egy helyi pletykát:
Itt a helyi önkormányzatnál beszigorított a jegyző. Az alkalmazottak nem mehetnek munkaidőbe fodrászhoz. :D
Most erre mi szükség van, ha az alkalmazottak munkaidő alatt ráérnek fodrászhoz menni? Ezért tartsunk fel egy önkormányzatot?
csak néhány érv:
- a veszteséges önkormányzatok már most sem kerülnek pénzbe. néhány hete, vagy hónapja közölt a hvg adatokat a polgármesterek fizetéséről. a 800 fő alatti településeken szinte egyáltalán nem, az 1500 alatti településeken pedig alig akad polgármester aki ne társadalmi munkában látná el a a feladatát.
- az önkormányzatok a demokrácia alapjai. ez különösen vidéken nagyon fontos. az emberek ezen keresztül érvényesíthetik legközvetlenebb módon politikai akaratukat.
- az önkormányzatok esetleges összevonása éppen a dolog lényegét szünteti meg: az ember természetes élettere családja, majd települése. ez az interperszonális kapcsolatok egyik legfontosabb közege a rokonság után, melyet megszüntetne az önkormányzatok felszámolása.
- ha több település alkotna egy "önkormányzatot", akkor ezzel elsorvasztanák a kisebb településeket. a legnagyobb település politikailag domináns lenne, és ezzel a fejlesztéseket is ide irányítaná. folyamatos lenne lényegében az egyes települések közti érdekharc.
nem arról beszélek, hogy a járás hülyeség, mert szerintem nem. kifejezetten támogatom az ötletet. vannak olyan állami tevékenységek, melyek állami, vannak melyek megyei, vannak melyek járási és vannak melyek önkormányzati szinten kezelhetőek a legjobban. nyilván nincs szüksége egy 200 fős településnek önálló jegyzőre. de ezt már most is orvosolni lehet a körjegyzőségekkel.
- a veszteséges önkormányzatok már most sem kerülnek pénzbe. néhány hete, vagy hónapja közölt a hvg adatokat a polgármesterek fizetéséről. a 800 fő alatti településeken szinte egyáltalán nem, az 1500 alatti településeken pedig alig akad polgármester aki ne társadalmi munkában látná el a a feladatát.
- az önkormányzatok a demokrácia alapjai. ez különösen vidéken nagyon fontos. az emberek ezen keresztül érvényesíthetik legközvetlenebb módon politikai akaratukat.
- az önkormányzatok esetleges összevonása éppen a dolog lényegét szünteti meg: az ember természetes élettere családja, majd települése. ez az interperszonális kapcsolatok egyik legfontosabb közege a rokonság után, melyet megszüntetne az önkormányzatok felszámolása.
- ha több település alkotna egy "önkormányzatot", akkor ezzel elsorvasztanák a kisebb településeket. a legnagyobb település politikailag domináns lenne, és ezzel a fejlesztéseket is ide irányítaná. folyamatos lenne lényegében az egyes települések közti érdekharc.
nem arról beszélek, hogy a járás hülyeség, mert szerintem nem. kifejezetten támogatom az ötletet. vannak olyan állami tevékenységek, melyek állami, vannak melyek megyei, vannak melyek járási és vannak melyek önkormányzati szinten kezelhetőek a legjobban. nyilván nincs szüksége egy 200 fős településnek önálló jegyzőre. de ezt már most is orvosolni lehet a körjegyzőségekkel.
egyébként ha manapság az önkormányzati rendszer valamiért kritizálható akkor az éppen a jegyző személye.
én az önkormányzatra, mint a demokrácia egyik legfontosabb közegre tekintek. mi választjuk, ki irányítsa településünk ügyeit, és ez különösen a kisebb településeken (10.000 fő alatt) igazán fontos. a jegyzőnek kellene lennie a törvényesség őrének, viszont erre képtelen, hiszen munkaadója maga az önkormányzat. ki kell emelni a jegyzőket ebből a pozícióból, és állami szervvé kell őket nyilvánítani, hogy elláthassák szerepüket, mint a "törvényesség őrei".
(edited)
én az önkormányzatra, mint a demokrácia egyik legfontosabb közegre tekintek. mi választjuk, ki irányítsa településünk ügyeit, és ez különösen a kisebb településeken (10.000 fő alatt) igazán fontos. a jegyzőnek kellene lennie a törvényesség őrének, viszont erre képtelen, hiszen munkaadója maga az önkormányzat. ki kell emelni a jegyzőket ebből a pozícióból, és állami szervvé kell őket nyilvánítani, hogy elláthassák szerepüket, mint a "törvényesség őrei".
(edited)
Nem, ezért tényleg nem kell. De ez az adott hivatal belügye igazából, máshol meg tényleg megszakadnak a sok munkától és már nincs hova lefaragni az állományból. Azért a helyi pletyka egy külön társadalmi jelenség, erről a szociológusok valószínűleg sok tanulmányt készítettek már. Nem feltétlenül igazak, az tuti.
Az önkormányzatok nyakába varrt feladatok mennyisége és az ehhez képest fokozatosan csökkentett források okozzák a legnagyobb feszültséget, sok önkormányzatnak egyszerűen nincs eszköz a kezében, amivel normálisan elláthatná a feladatát, s akkor még további megvonásról beszélnek. Van nyilván sok kivétel is ez alól, de mióta a különféle kormányok előszeretettel passzolgatnak át korábban állami, központi ellátású feladatköröket helyi szintre, s közben erre nem vagy nem megfelelő mennyiségű pénzt adnak, azóta a helyi kontra központi szint a közigazgatásban eléggé durva háborúvá fajult.
A járási szint visszahozása a területfejlesztő szakmai berkekben gyakorlatilag folyamatosan, már a járások eltörlése óta napirenden van, állandó szakmai vitákat generál, de általánosságban véve azért azt lehet mondani, hogy inkább kellene, mint nem. Az EU területfejlesztési politikája egy 5 szintű területi beosztást alkalmaz, nálunk a 4. lépcső valahogy nem kerek. Leginkább emiatt jönne jól az új területi szint. Hogy közigazgatási szempontból is ennyire fontos lenne, az megint más kérdés. Valószínűleg nem lenne rossz, de ha megmaradnak mellette a helyi szintű intézmények, akkor növeljük a bürokráciát, ha megszüntetjük, azt csak úgy lehetne, hogy az emberek jogai és a közszolgáltatások elérhetőségei ne sérüljenek. Minden átalakítás lényege a jobb átláthatóság, hatékonyabb forrásfelhasználás kellene, hogy legyen és papíron mindig teljesülnek az ilyen és ehhez hasonló alapelvek. A gyakorlat? Az más kérdés. Az állampolgár meg saját életén méri le az eredményeket. Ha muszáj ügyintéznie és sikerül neki gyorsan, akkor okés. Ha nem, akkor nem okés. Ha csak még több hivatalt hozunk létre, hogy még egy helyre kelljen menni sorban állni, akkor megette a fene. Ez egy egyszerű adatszolgáltatásra, lekérdezésre, igazolás beszerzésre stb. vonatkozik, mert a hivatal féléves, éves és egyéb jelentéseit nem az állampolgár, hanem a sok állampolgárt képviselő felettes szervezet / intézmény végzi. Az meg alapjában véve nem érdekli az ügyfelet.
Az önkormányzatok nyakába varrt feladatok mennyisége és az ehhez képest fokozatosan csökkentett források okozzák a legnagyobb feszültséget, sok önkormányzatnak egyszerűen nincs eszköz a kezében, amivel normálisan elláthatná a feladatát, s akkor még további megvonásról beszélnek. Van nyilván sok kivétel is ez alól, de mióta a különféle kormányok előszeretettel passzolgatnak át korábban állami, központi ellátású feladatköröket helyi szintre, s közben erre nem vagy nem megfelelő mennyiségű pénzt adnak, azóta a helyi kontra központi szint a közigazgatásban eléggé durva háborúvá fajult.
A járási szint visszahozása a területfejlesztő szakmai berkekben gyakorlatilag folyamatosan, már a járások eltörlése óta napirenden van, állandó szakmai vitákat generál, de általánosságban véve azért azt lehet mondani, hogy inkább kellene, mint nem. Az EU területfejlesztési politikája egy 5 szintű területi beosztást alkalmaz, nálunk a 4. lépcső valahogy nem kerek. Leginkább emiatt jönne jól az új területi szint. Hogy közigazgatási szempontból is ennyire fontos lenne, az megint más kérdés. Valószínűleg nem lenne rossz, de ha megmaradnak mellette a helyi szintű intézmények, akkor növeljük a bürokráciát, ha megszüntetjük, azt csak úgy lehetne, hogy az emberek jogai és a közszolgáltatások elérhetőségei ne sérüljenek. Minden átalakítás lényege a jobb átláthatóság, hatékonyabb forrásfelhasználás kellene, hogy legyen és papíron mindig teljesülnek az ilyen és ehhez hasonló alapelvek. A gyakorlat? Az más kérdés. Az állampolgár meg saját életén méri le az eredményeket. Ha muszáj ügyintéznie és sikerül neki gyorsan, akkor okés. Ha nem, akkor nem okés. Ha csak még több hivatalt hozunk létre, hogy még egy helyre kelljen menni sorban állni, akkor megette a fene. Ez egy egyszerű adatszolgáltatásra, lekérdezésre, igazolás beszerzésre stb. vonatkozik, mert a hivatal féléves, éves és egyéb jelentéseit nem az állampolgár, hanem a sok állampolgárt képviselő felettes szervezet / intézmény végzi. Az meg alapjában véve nem érdekli az ügyfelet.
Na míg én szerkesztettem a hozzászólásomat, zastarovje nagyon jókat írt. Az előző két hozzászólásával maximálisan egyetértek.
De: a kisebb településeken a megélhetés hiánya a legnagyobb gond, ezt te is tudod, meg az elöregedés, aztán vannak helyek, ahol társadalmi feszültségek lappanganak nem is túl mélyen, így oda nem költözik már be senki stb. Ezt neked kár tovább citálnom.
A nagy települések dominanciája meg eddig is tetten érhető volt.
(edited)
(edited)
De: a kisebb településeken a megélhetés hiánya a legnagyobb gond, ezt te is tudod, meg az elöregedés, aztán vannak helyek, ahol társadalmi feszültségek lappanganak nem is túl mélyen, így oda nem költözik már be senki stb. Ezt neked kár tovább citálnom.
A nagy települések dominanciája meg eddig is tetten érhető volt.
(edited)
(edited)
Lehet a jegyzőnek a munkaadója az önkormányzat, de elmozdítani elég nehéz tudtommal. Vagyis kettő településnek a helyzetéről tudok, de ott vígan elvannak a jegyzők a körülményekhez képest
Kérdésem még pluszba:
Nyugaton hogyan működik? Mert hallottam olyat is, hogy "Nyugaton már ilyen rendszer van és jól működik"
Ez igaz? Nem igaz? Vagy ott jelenleg mi a helyzet?
Nyugaton hogyan működik? Mert hallottam olyat is, hogy "Nyugaton már ilyen rendszer van és jól működik"
Ez igaz? Nem igaz? Vagy ott jelenleg mi a helyzet?