Subpage under development, new version coming soon!
Subject: minden ami sakk :)
Az adást én is láttam. 2 percig röhögtem, amikor a dedikáláskor kiszakította Szmiszlov aláírását a Teddy féltve őrzött könyvében. :D
@pasaret: Közepes nagymester? (Végülis nézőpont kérdése de azért itt egy cikk róla.)
"A nagymester 1928. július 14-én a francia Amiensben született, ahol édesapja mérnökként dolgozott. Négyéves korában költöztek haza Magyarországra. Annak ellenére, hogy a családját csúnyán meggyötörte a történelem, a sakktehetsége rohamtempóban bontakozott ki. Tízéves korában édesapjától tanult meg sakkozni, 14 évesen a Zuglói Sakk Kör tagja, rá három évre máris mesteri címet szerez, húszévesen pedig már magyar bajnok! 1956-ban a magyar csapattal a moszkvai sakkolimpián bronzérmet szerzett. 1957-ben, a dublini versenye után Amerikába emigrált. Az Újvilágban 30 évesen új életet kezdett. Eleinte tőzsdeügynökként dolgozott, ugyanakkor sakk-karrierjét sem hanyagolta el: 1959-ben és 1962-ben világbajnokjelölt lett! Összesen nyolcszor végzett az USA sakkbajnokságának élén. Az 1970-es zónaközi döntőn saját helyét átadta Bobby Fischernek, aki ekkor indult világhódító útjára. Benkő ötszörös amerikai olimpikon, hatszoros amerikai csapatkapitány, de 1994-ben, a moszkvai sakkolimpián már a magyar férficsapatot vezette! 1993-ban a neve bekerült a sakkhírességek csarnokába, azaz az amerikai "Chess Hall of Fame"-be!"
Benkő Pál nevét örökre megőrzi a Benkő-csel (1. d4 Hf6 2. c4 c5 3. d5 b5!?), és számtalan első díjas sakkfeladványa is! Benkő nagymester nem mellesleg a feladványszerzés nemzetközi mestere; a Chess Life című amerikai sakklapban 1964 óta vezeti a világ talán legelismertebb problémarovatát. " (Népszabadság online)
És mi lett volna, ha nemcsak közpes nagymester! ;-)
(edited)
@pasaret: Közepes nagymester? (Végülis nézőpont kérdése de azért itt egy cikk róla.)
"A nagymester 1928. július 14-én a francia Amiensben született, ahol édesapja mérnökként dolgozott. Négyéves korában költöztek haza Magyarországra. Annak ellenére, hogy a családját csúnyán meggyötörte a történelem, a sakktehetsége rohamtempóban bontakozott ki. Tízéves korában édesapjától tanult meg sakkozni, 14 évesen a Zuglói Sakk Kör tagja, rá három évre máris mesteri címet szerez, húszévesen pedig már magyar bajnok! 1956-ban a magyar csapattal a moszkvai sakkolimpián bronzérmet szerzett. 1957-ben, a dublini versenye után Amerikába emigrált. Az Újvilágban 30 évesen új életet kezdett. Eleinte tőzsdeügynökként dolgozott, ugyanakkor sakk-karrierjét sem hanyagolta el: 1959-ben és 1962-ben világbajnokjelölt lett! Összesen nyolcszor végzett az USA sakkbajnokságának élén. Az 1970-es zónaközi döntőn saját helyét átadta Bobby Fischernek, aki ekkor indult világhódító útjára. Benkő ötszörös amerikai olimpikon, hatszoros amerikai csapatkapitány, de 1994-ben, a moszkvai sakkolimpián már a magyar férficsapatot vezette! 1993-ban a neve bekerült a sakkhírességek csarnokába, azaz az amerikai "Chess Hall of Fame"-be!"
Benkő Pál nevét örökre megőrzi a Benkő-csel (1. d4 Hf6 2. c4 c5 3. d5 b5!?), és számtalan első díjas sakkfeladványa is! Benkő nagymester nem mellesleg a feladványszerzés nemzetközi mestere; a Chess Life című amerikai sakklapban 1964 óta vezeti a világ talán legelismertebb problémarovatát. " (Népszabadság online)
És mi lett volna, ha nemcsak közpes nagymester! ;-)
(edited)
bazz, benkő csel :D
ha ezt nem írod be az életbe nem esett volna le... :)
ha ezt nem írod be az életbe nem esett volna le... :)
feladványokban nagy volt,az biztos, de amikor amerikai olimpikon lett és bajnok, akkor még az amerikaiak nem voltak elég erősek,a magyar bajnokságban csak 8-10. lett volna maximum amikor a fénykorát élte. A Benkő csel az jó.
"a magyar bajnokságban csak 8-10. lett volna maximum amikor a fénykorát élte."
Húszévesen pedig már magyar bajnok... (1948 - oké mondjuk legyen ez a fénykora)
1959-ben és 1962-ben világbajnokjelölt lett... (ekkor már tényleg leáldozóban lehetett a csillaga) ;-)
(edited)
Húszévesen pedig már magyar bajnok... (1948 - oké mondjuk legyen ez a fénykora)
1959-ben és 1962-ben világbajnokjelölt lett... (ekkor már tényleg leáldozóban lehetett a csillaga) ;-)
(edited)
Elhunyt a zseniális sakkvilágbajnok
Óriási veszteség érte a sakkozók népes családját. A zseniális világbajnok, a tizenegyedik világelső, Robert Fischer új hazájában, Izlandon, 65. életévében elhunyt. Közel 36 éve, hogy Reykjavíkban az évszázad mérkőzését vívta a címvédő szovjet Borisz Szpasszkijjal. Sokan a két világrendszer "háborújának" is nevezték a meccset, amelyet Fischer 12,5-8,5-re megnyert, s ezzel megtörte a szovjet hegemóniát. Igazi bajnok volt, fantasztikus játszmáin, szemet-lelket gyönyörködtető kombinációin nemzedékek nőttek fel.
A sakkvilág 1972-ben Izland fővárosára, Reykjavíkra figyelt. Már a Szpasszkij-Fischer világbajnoki döntő előzményei is óriási sajtóvisszhangot kaptak, hiszen az amerikai nagymester újabb és újabb követelésekkel állt elő. A szervezőkkel, a rendezőkkel vívott harca végigkísérte pályafutását, magasabb pénzdíjakért, jobb versenyzési körülményekért küzdött. Fischer állandó összetűzéseinek gyümölcsét a későbbi nemzedék aratta le.
Még mindig élénken él emlékezetünkben, hogy Fischer a világbajnoki döntő első partijában egy h2 gyalog könnyelmű leütése után bajba került, és el is vesztette a játszmát. A másodikra sor sem került, Szpasszkij játék nélkül nyert. A Szovjet Sakkszövetség határozott utasítása ellenére a szovjet világbajnok nem utazott el, elfogadta Fischer bocsánatkérését, a mérkőzést végül Fischer 12,5-8,5 arányban megnyerte, és elhódította a világbajnoki címet.
Fischer világelsőként szép terveket dédelgetett, szerette volna megdönteni Emanuel Lasker rekordját, aki 27 évig volt világbajnok, a legnépszerűbb sportágak egyikévé tenni Amerikában a sakkozást. Elképzelései "zátonyra futottak", a FIDE vezérkarával nem tudott megegyezni. A világbajnoki döntőt tíz nyerésig akarta játszani, ahol a 9-9 neki, azaz a címvédőnek kedvezett volna.
Harminchárom éve, hogy a FIDE holland elnöke, Max Euwe megfosztotta őt címétől, és Anatolij Karpovot "koronázták meg". Nemzedékek nőttek fel Fischer játszmáin, élvezetes, dinamikus sakkot játszott, és korai visszavonulása óriási veszteség volt. Robert Fischer az 1992-es "visszavágóig" egyetlen tornán sem szerepelt, de a mérkőzés partijai egyértelműen jelezték, hogy a sakktól nem szakadt el, tudása, zsenialitása nem kopott meg.
Nem véletlen, hogy Garri Kaszparov "A nagy elődeim" sorozat negyedik kötetét Fischernek szentelte. A szovjet sakkiskola hegemóniáját megszakító bámulatos tehetségű sakkozó 1957-ben nyert először amerikai bajnokságot, bajnoki címet még hétszer szerzett, 1963-ban 11 partiból 11 győzelemmel. A világ legfiatalabb nagymestereként ünnepelték, nem tűrte a megalkuvást sem a játszmáiban, sem a diplomáciában.
Az amerikai kormány tiltása ellenére 1965-ben játszott a havannai Capablanca-emlékversenyen, igaz ezt csak telexen elküldött lépéseivel tehette meg. Fischer 1959-ben már a világbajnok-jelöltek tornáján szerepelt. Bled, Zágráb és Belgrád volt a színhelye a sakktörténelem egyik legemlékezetesebb viadalának, amely Michail Tal győzelmével végződött. Fischer három év múlva sem tudta átverekedni magát a "szovjet falon", a körmérkőzéses rendszer nem kedvezett neki.
1967-ben Fischer újra próbálkozott, de a zónaközi döntőről nyerő helyzetből visszalépett. Pedig ebben az esztendőben sikerek egész sorát érte el, első lett Szkopjéban (13,5/17), Monte-Carlóban (7/9). Egy év múlva Netanyában 11,5 pontot gyűjtött 13 játszmából, Vinkovciban 11-gyet 13 partiból. 1970-ben kettős helyszínnel megrendezett tornán, Rovinj és Zágráb sakkrajongói ünnepelték, 13 pontot gyűjtött 17 játszmából, Buenos Airesben 15-öt szerzett 17 összecsapásából.
Érdekesen kezdődött az 1970-es év, hiszen a belgrádi rendezők minden árat megadtak volna azért, hogy Fischer játsszon a Szovjetunió-Világválogatott tíztáblás, négyfordulós mérkőzésen. Bent Larsen azonban ragaszkodott az első táblához, végül Fischer elvállalta a meccset, és a második táblán 3-1-re legyőzte Tigran Petroszjant.
A kompromisszum már biztató légkört teremtett a következő affér megoldásához. Fischernek nem lett volna indulási joga a Palma de Mallorca-i zónaközi döntőn, hiszen nem játszott az amerikai bajnokságon, amely egyúttal zónaversenynek is számított. Benkő Pál sietett segítségére, lemondott a részvételről, és helyét átadta Fischernek.
A FIDE a riválisok nagy bánatára elfogadta a cserét, és az amerikai nagymester 3,5 ponttal előzte meg a dán Bent Larsent, akitől egyetlen vereségét szenvedte el. Bámulatos eredmény a 23 partiból szerzett 18,5 pont.
Következtek a világbajnok-jelölti páros mérkőzések. A nyolc között Mark Tajmanov volt az áldozata, 6-0 az amerikainak. Hiába nyilatkozta Larsen, hogy jók az esélyei, ő is kapott egy hatost. Petroszjan egy partit tudott nyerni, de 6,5-2,5-ös győzelemmel Fischer elérte álmát, a világbajnoki címért játszhatott, és Szpasszkij legyőzésével a sakkozás 11. világbajnoka lett.
Robert Fischer 2005. március 24-én az izlandiak tizedik nagymestereként érkezett meg Reykjavík repülőterére. A 62 éves nagymester 1992-ben figyelmen kívül hagyta a Jugoszlávia ellen meghirdetett amerikai bojkottot, és húsz évvel emlékezetes világbajnoki döntőjük után ismét megmérkőzött Borisz Szpasszkijjal.
A mérkőzés megnyeréséhez szükséges tíz győzelmet csak a 30. játszma után érte el, 17,5-12,5-ös sikerével ért véget a találkozó. Fischer ezután nem térhetett haza Amerikába, sokáig élt hazánkban is, és 2004 nyarán tartóztatták le Tokió repülőterén, amikor már érvénytelen amerikai útlevéllel akart Fülöp-szigetekre utazni.
A sakkvilág összefogott kiszabadításáért, az izlandi parlament soron kívül megszavazta állampolgársági kérvényét, és Fischer új életet kezdhetett a szigetországban. Az izlandiak joggal reménykedtek abban, hogy Bobby ismét bekapcsolódik a sakkozás vérkeringésébe. Lesújtó a hír, hogy a zseniális bajnok, a 64 kockás világ egyik legnagyobb egyénisége elhunyt. Emlékét megőrzik fantasztikus játszmái, szemet-lelket gyönyörködtető kombinációi, káprázatos eredményei.
(origo)
Óriási veszteség érte a sakkozók népes családját. A zseniális világbajnok, a tizenegyedik világelső, Robert Fischer új hazájában, Izlandon, 65. életévében elhunyt. Közel 36 éve, hogy Reykjavíkban az évszázad mérkőzését vívta a címvédő szovjet Borisz Szpasszkijjal. Sokan a két világrendszer "háborújának" is nevezték a meccset, amelyet Fischer 12,5-8,5-re megnyert, s ezzel megtörte a szovjet hegemóniát. Igazi bajnok volt, fantasztikus játszmáin, szemet-lelket gyönyörködtető kombinációin nemzedékek nőttek fel.
A sakkvilág 1972-ben Izland fővárosára, Reykjavíkra figyelt. Már a Szpasszkij-Fischer világbajnoki döntő előzményei is óriási sajtóvisszhangot kaptak, hiszen az amerikai nagymester újabb és újabb követelésekkel állt elő. A szervezőkkel, a rendezőkkel vívott harca végigkísérte pályafutását, magasabb pénzdíjakért, jobb versenyzési körülményekért küzdött. Fischer állandó összetűzéseinek gyümölcsét a későbbi nemzedék aratta le.
Még mindig élénken él emlékezetünkben, hogy Fischer a világbajnoki döntő első partijában egy h2 gyalog könnyelmű leütése után bajba került, és el is vesztette a játszmát. A másodikra sor sem került, Szpasszkij játék nélkül nyert. A Szovjet Sakkszövetség határozott utasítása ellenére a szovjet világbajnok nem utazott el, elfogadta Fischer bocsánatkérését, a mérkőzést végül Fischer 12,5-8,5 arányban megnyerte, és elhódította a világbajnoki címet.
Fischer világelsőként szép terveket dédelgetett, szerette volna megdönteni Emanuel Lasker rekordját, aki 27 évig volt világbajnok, a legnépszerűbb sportágak egyikévé tenni Amerikában a sakkozást. Elképzelései "zátonyra futottak", a FIDE vezérkarával nem tudott megegyezni. A világbajnoki döntőt tíz nyerésig akarta játszani, ahol a 9-9 neki, azaz a címvédőnek kedvezett volna.
Harminchárom éve, hogy a FIDE holland elnöke, Max Euwe megfosztotta őt címétől, és Anatolij Karpovot "koronázták meg". Nemzedékek nőttek fel Fischer játszmáin, élvezetes, dinamikus sakkot játszott, és korai visszavonulása óriási veszteség volt. Robert Fischer az 1992-es "visszavágóig" egyetlen tornán sem szerepelt, de a mérkőzés partijai egyértelműen jelezték, hogy a sakktól nem szakadt el, tudása, zsenialitása nem kopott meg.
Nem véletlen, hogy Garri Kaszparov "A nagy elődeim" sorozat negyedik kötetét Fischernek szentelte. A szovjet sakkiskola hegemóniáját megszakító bámulatos tehetségű sakkozó 1957-ben nyert először amerikai bajnokságot, bajnoki címet még hétszer szerzett, 1963-ban 11 partiból 11 győzelemmel. A világ legfiatalabb nagymestereként ünnepelték, nem tűrte a megalkuvást sem a játszmáiban, sem a diplomáciában.
Az amerikai kormány tiltása ellenére 1965-ben játszott a havannai Capablanca-emlékversenyen, igaz ezt csak telexen elküldött lépéseivel tehette meg. Fischer 1959-ben már a világbajnok-jelöltek tornáján szerepelt. Bled, Zágráb és Belgrád volt a színhelye a sakktörténelem egyik legemlékezetesebb viadalának, amely Michail Tal győzelmével végződött. Fischer három év múlva sem tudta átverekedni magát a "szovjet falon", a körmérkőzéses rendszer nem kedvezett neki.
1967-ben Fischer újra próbálkozott, de a zónaközi döntőről nyerő helyzetből visszalépett. Pedig ebben az esztendőben sikerek egész sorát érte el, első lett Szkopjéban (13,5/17), Monte-Carlóban (7/9). Egy év múlva Netanyában 11,5 pontot gyűjtött 13 játszmából, Vinkovciban 11-gyet 13 partiból. 1970-ben kettős helyszínnel megrendezett tornán, Rovinj és Zágráb sakkrajongói ünnepelték, 13 pontot gyűjtött 17 játszmából, Buenos Airesben 15-öt szerzett 17 összecsapásából.
Érdekesen kezdődött az 1970-es év, hiszen a belgrádi rendezők minden árat megadtak volna azért, hogy Fischer játsszon a Szovjetunió-Világválogatott tíztáblás, négyfordulós mérkőzésen. Bent Larsen azonban ragaszkodott az első táblához, végül Fischer elvállalta a meccset, és a második táblán 3-1-re legyőzte Tigran Petroszjant.
A kompromisszum már biztató légkört teremtett a következő affér megoldásához. Fischernek nem lett volna indulási joga a Palma de Mallorca-i zónaközi döntőn, hiszen nem játszott az amerikai bajnokságon, amely egyúttal zónaversenynek is számított. Benkő Pál sietett segítségére, lemondott a részvételről, és helyét átadta Fischernek.
A FIDE a riválisok nagy bánatára elfogadta a cserét, és az amerikai nagymester 3,5 ponttal előzte meg a dán Bent Larsent, akitől egyetlen vereségét szenvedte el. Bámulatos eredmény a 23 partiból szerzett 18,5 pont.
Következtek a világbajnok-jelölti páros mérkőzések. A nyolc között Mark Tajmanov volt az áldozata, 6-0 az amerikainak. Hiába nyilatkozta Larsen, hogy jók az esélyei, ő is kapott egy hatost. Petroszjan egy partit tudott nyerni, de 6,5-2,5-ös győzelemmel Fischer elérte álmát, a világbajnoki címért játszhatott, és Szpasszkij legyőzésével a sakkozás 11. világbajnoka lett.
Robert Fischer 2005. március 24-én az izlandiak tizedik nagymestereként érkezett meg Reykjavík repülőterére. A 62 éves nagymester 1992-ben figyelmen kívül hagyta a Jugoszlávia ellen meghirdetett amerikai bojkottot, és húsz évvel emlékezetes világbajnoki döntőjük után ismét megmérkőzött Borisz Szpasszkijjal.
A mérkőzés megnyeréséhez szükséges tíz győzelmet csak a 30. játszma után érte el, 17,5-12,5-ös sikerével ért véget a találkozó. Fischer ezután nem térhetett haza Amerikába, sokáig élt hazánkban is, és 2004 nyarán tartóztatták le Tokió repülőterén, amikor már érvénytelen amerikai útlevéllel akart Fülöp-szigetekre utazni.
A sakkvilág összefogott kiszabadításáért, az izlandi parlament soron kívül megszavazta állampolgársági kérvényét, és Fischer új életet kezdhetett a szigetországban. Az izlandiak joggal reménykedtek abban, hogy Bobby ismét bekapcsolódik a sakkozás vérkeringésébe. Lesújtó a hír, hogy a zseniális bajnok, a 64 kockás világ egyik legnagyobb egyénisége elhunyt. Emlékét megőrzik fantasztikus játszmái, szemet-lelket gyönyörködtető kombinációi, káprázatos eredményei.
(origo)
Wijk ann Zee-ben közben tart a szuperverseny. Sajnos ma mindkét magyar kikapott. Carlsen vezet.
:(
szegény Bobby... Szerettem a meccseit. Nyugodjon békében.
Az origo szép megemlekézést írt róla.
szegény Bobby... Szerettem a meccseit. Nyugodjon békében.
Az origo szép megemlekézést írt róla.
Nos akkor hasonlítsuk csak össze! Bobby Fischer )0=,Benkő Pál 50% szvsz,függetlenül attól amit leírtál, a meccseket elemezve játékerőben kb ez jönne ki!
Ez olyan mintha a bugylibicskát a szamurájkardhoz hasonlítanád. :)
Fischer egy "őrűlt" zseni volt, akihez hasonló sakkfenomént talán még nem is hordott hátán a föld.
Benkő Pál szimplán csak egy nagyon erős nagymester volt.
Egyébként ez mit jelent? )0=
Fischer egy "őrűlt" zseni volt, akihez hasonló sakkfenomént talán még nem is hordott hátán a föld.
Benkő Pál szimplán csak egy nagyon erős nagymester volt.
Egyébként ez mit jelent? )0=
A sakkosokat kérdezem, hogy lenne-e kedvetek egy mini sokkker-sakk tornához. Körmérkőzéses rendszerben, mivel nem várok túl nagy nevezési létszámot, oda visszavágó, 5-5 perc, vagy megegyezés szerint fixáljuk le. Egy időpontot kell találni ennek, amikor mindenki online, pl. hétvége?!
Akiről tudom, hogy sakkozik: kozmagabor, Norrbi, Xordo, gyenge, pasaret, Knight(úgy rémlik), talán SAF is bár nem tuti, meg én. Aki ezen kívül éredklődne, nagyon szívesen látjuk.
Én személy szerint nem voltam egy nagy reménység, 1800 körüli Élőig sikerült vinni, mondjuk nem is nagyon versenyeztem már a végén. Az említett nevek közül többről tudom, hogy 2000 Élő körüli, komoly, igazolt játékos.
A verseny sztem 10 nevezővel kb 2 óra alatt lemenne, igény esetén 2 részletben lehetne lejátszani a partikat. Pontegyenlőség esetén, ha élmezőny van, akkor lehetne döntő parti, véletlenszerű színválasztás. Screenshottal le lehetne menteni minden partit(én playchess.comon mentettem már több partimat így), majd mindenki mondjuk 2 meccsét(kb 20ból) jelölhetné szépségdíjra. Aztán szavazással közösen eldönthetjük, hogy kinek a játszmáját találtuk a legszebbnek, így nem feltétlenül csak a nyertes számíthat kiemelkedő elismerésre :)
Ötleteket, érdeklődőket szívesen fogadok :P
Ja, és ha valaki szeretne levelezős sakkot játszani, az is szólhat, mert ahhoz még sosem volt szerencsém.
Akiről tudom, hogy sakkozik: kozmagabor, Norrbi, Xordo, gyenge, pasaret, Knight(úgy rémlik), talán SAF is bár nem tuti, meg én. Aki ezen kívül éredklődne, nagyon szívesen látjuk.
Én személy szerint nem voltam egy nagy reménység, 1800 körüli Élőig sikerült vinni, mondjuk nem is nagyon versenyeztem már a végén. Az említett nevek közül többről tudom, hogy 2000 Élő körüli, komoly, igazolt játékos.
A verseny sztem 10 nevezővel kb 2 óra alatt lemenne, igény esetén 2 részletben lehetne lejátszani a partikat. Pontegyenlőség esetén, ha élmezőny van, akkor lehetne döntő parti, véletlenszerű színválasztás. Screenshottal le lehetne menteni minden partit(én playchess.comon mentettem már több partimat így), majd mindenki mondjuk 2 meccsét(kb 20ból) jelölhetné szépségdíjra. Aztán szavazással közösen eldönthetjük, hogy kinek a játszmáját találtuk a legszebbnek, így nem feltétlenül csak a nyertes számíthat kiemelkedő elismerésre :)
Ötleteket, érdeklődőket szívesen fogadok :P
Ja, és ha valaki szeretne levelezős sakkot játszani, az is szólhat, mert ahhoz még sosem volt szerencsém.
Ha találunk egy jó időpontot nekem okés.
2076 Komirom van, de már elég ritkán játszom.
2076 Komirom van, de már elég ritkán játszom.
Én egyszer Kozmával játszottam msnen.:) Az 5 perces játszma nem túl vonzó számomra, de levelezős sakk mindenképp jöhet.
helyes :) ha sok nevező lesz, akkor azért nem vállalom, hogy 15 v 30 percesben bonyolítsam, mert az egész sok órás odafigyelés szal... Hiba mindenhová becsúszhat. Mondjuk programot nem nehéz csinálni, mármint előre kiadni a sorsolást, h mi mikor kezdődik :)
Levelezőst is tolhatunk :)
Levelezőst is tolhatunk :)